Müller Péter: Minden, ami jó a világban, örömből születik

Ripost: Mintha sosem fogyna ki az energiából, 87 évesen is bejárta az országot karácsony előtt, személyesen is elvitte Játék az életünk című új könyvét az olvasóknak. Hogy bírja?

Müller Péter: Elárulom: egy orvosi csodának köszönhetem jónak mondható egészségi állapotomat. Megcsinálta ugyanis az orvostudomány azt, ami az én filozófiám és amit a Doctor Herzben lényegében meg is írtam. Ez a frekvenciaterápia, ami azon alapul, hogy valójában tényleg rezgés vagyunk, minden sejtünkben, és ennek a rezgésnek a helyreállítása lehetővé teszi, hogy a szervezet meggyógyítsa magát. Van egy gyógyítóm, aki egyben kísérőm is.

Ripost:  Valóban felfogható az életünk játéknak, ahogy azt a címben megfogalmazta?

M.P.: Csak annak fogható fel! A játék, az öröm a legfontosabb az életben, anélkül semmi sincs. Nem az az öröm, amikor az embernek örömet szereznek, hanem önmagában az az öröm, hogy élünk. Én most azt játszom, teljes átéléssel és örömmel, hogy Müller Péter vagyok, de valójában halhatatlan lelkek vagyunk, akik most éppen a Föld nevű bolygón játszanak. Az én életem érdekessége az, hogy valóban a színházban éltem le az életemet, a Madách Színházban, ahol most is tag vagyok, 1956 óta. A színészek bejöttek az utcáról és elfelejtették, hogy nem fizették ki a számlájukat, otthon beteg az anyukájuk vagy még nem vettek karácsonyi ajándékot, elfelejtették, hogy amit játszanak, az nem is az ő történetük, mert átélték és az ő történetük is lett, meg a nézőé is. És sírtunk vagy nevettünk attól függően, hogyan írták meg a történetet. Ez meghatározza az életemet: tudok úgy is sírni, hogy az tragikus, úgy is, hogy az komikus. Úgy fogom fel, hogy ez a teremtő játéka. Isten játszik bennem. 

Ripost: Az embert élete során rengeteg megpróbáltatás éri, ez önnel is így volt. Húszéves korában meglőtték és majdnem meghalt, azután, könyveiből tudjuk, számos nehéz helyzetet megélt. Hogyan lehet mégis örülni, a nehézségek közepette is? 

M.P.: Éppen azért! Örülök az életnek. Az úton haladni csak úgy lehet, ha élvezzük magát az utat, még akkor is, ha göröngyös. Az élet célja nem az elmúlás, hanem az út maga, az azzal járó megpróbáltatásokkal együtt! Én egyetlen olyan sorra sem emlékszem, amit örömtelenül írtam volna. Csak az öröm hozza ki belőlem a gondolatokat. Én ezt örömből csinálom, valószínűleg azért nem tudom abbahagyni. Ez a lényem gyökerében van. És abban is biztos vagyok, hogy ez nem az én különösen szerencsés természetemnek köszönhető, hanem a világ ilyen. Így jön létre minden: ami jó a világban, az örömből születik. 

Ripost: Aggodalomra okot adó világban élünk, ahol háborúk, járványok fenyegetnek. Ezek sem aggasztják?

M.P.: A világ olyan, amilyen, amin nem tudunk változtatni, azon nem érdemes aggodalmaskodni. Elég mindenkinek a maga baja, ha önmagában megtalálja a harmóniát és az örömet, akkor maga körül is harmóniát és örömet teremt. Az egyetlen ember, akin nekem segítenem kell, az Müller Péter! Aki saját magával jóban van, azzal jóban van a világ is. Az élet valóban egy játék, és mindent csak örömmel érdemes csinálni. 

Ripost: Hamarosan itt a karácsony és a szilveszter. Hogyan telnek majd az ünnepek? 

M.P.: Természetesen találkozunk majd a gyerekekkel, unokákkal, nagy a család, és találkozom mindazokkal, akiket szeretek. De én az ünnepek alkalmával leginkább önmagammal szeretek találkozni és nem kifelé, hanem befelé nézni. Számomra az év végi ünnepek a lelki számvetés és megújulás időszaka. Ezt várom adventkor.