Kozma atya: Jézus áldozata megmutatja az élet értelmét

Kozma Imre atyát, irgalmas rendi szerzetest, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját kérdeztük, mit jelent húsvét üzenete a hétköznapjainkban és hogyan ünnepelünk idén a háború árnyékában. 

Ripost: Nem felhőtlen az idei húsvét, miután a szomszédban egyre durvább háború dúl és a világ gazdasági bajokkal, erkölcsi meghasonlással küzd. Hogyan éli ezt meg a keresztény hívő?

Kozma Imre: A kereszténységet elvető világnak van egy elképzelése az ideális társadalomról, s úgy gondolja, hogy csupán fegyverekre, pénzre és haderőre van szüksége ahhoz, hogy ezt a fajta társadalmat bárhol a világban megteremtse. A háborúra mond igent az emberiség egy része, pedig ez a kísérlet a sok próbálkozás ellenére sehol sem működött. A keresztény ember most is Krisztushoz fordul. Ő nem legyőzni akarja az embert, hanem felemelni, megmenteni, megváltani. A magyar húsvét szó nem olyan kifejező, mint a pászka vagy a héber pészah, ami átvonulást, kivonulást jelent.  Ki kell segíteni az embert, a népet abból a helyzetből, amelyben nem látja az élete értelmét, és olyan helyzetbe hozni, amelyben megérti, hogy az élet ajándék. Arra születtünk, amit a húsvét üzenete hordoz: egymással összetartozni, egymásért áldozatot hozni, ez az élet értelme. A szeretet áldozatot hoz. Sokan, sokféleképpen beszélnek a szeretetről, pedig mindössze ennyi a lényege: az áldozathozatal. A húsvét valójában az élet ünnepe, a szabadság, a megszabadulás ünnepe, mert megmutatja, mi az élet értelme és az örök élet reményét adja. A megváltás egyetlen indítéka Isten irántunk való szeretete. 

Ripost: Ön személy szerint hogyan éli meg az idei húsvétot?

K. I.: A saját bőrömön tapasztalom, milyen a békétlenség, mit jelent az, hogy az emberek nem találják meg azokat az értékeket, amikre szükség van az együttéléshez. Elég sok gond akad mostanában, de én az egész életemet mindig annak a szolgálatába állítottam, hogy ami szembejött, ami feladatot hozott az élet, azt megpróbáljam elvégezni, igyekeztem válaszolni a kihívásokra és úgy gondoltam, van elég lelkierőm és bátorságom ehhez. 

Ripost: Ön a szegények és elesettek gyámolítója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb karitatív szervezet, ami határon innen és túl, többek közt a háború sújtotta Ukrajnában is számos módon segít a rászorulóknak. A húsvét ebből a szempontból kiemelt időszak?

K. I.: Ha megértjük, hogy mi az élet értelme, akkor világossá válik, hogy senki sem élhet önmagának. Akinek adottságai és lehetőségei vannak és azokat helyesen értelmezi, azok szolgálatába állítja ezeket, akik segítség, támogatás nélkül nem tudnak megállni a lábukon. Mindenki konkrét programokra és akciókra kíváncsi ilyenkor, pedig ez a hozzáállás a legfontosabb. Isten alkotása vagyunk, benne élünk, s emberi életünk benne teljesedik ki. Az ember megváltása, fejlődése az isteni szeretet műve Jézus Krisztus által. Jézus nem azért jött, hogy megítélje a világot, az emberi értelem és igazságosság törvényei szerint megossza a világot, hanem a szeretet sokszor logikátlannak látszó és érthetetlennek tűnő tetteivel egyesítse és felemelje a világot, az Emberfia által minden emberfiát. 

Ripost: Mi ennek a tanulsága számunkra, mi a húsvét üzenete a mindennapjainkat illetően?

K. I.: Az életnek a szeretet és az önfeláldozás ad értelmet, nem pedig a birtoklás és harc.  A szeretet elsősorban nem mérlegelni, ítélkezni, okoskodni akar, hanem gazdagítani és Istenhez vezetni. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni: empátiát, odafigyelést igényel azokkal szemben, akikkel találkozunk, és a találkozás dönti el, mit tehetünk a másikért. Akkor vagyunk jó úton, ha az adott találkozást felismerés követi és aztán meghozzuk a szükséges áldozatot, a szeretet nevében bevetjük magunkat. A civil szervezeteknek is, de akár a gazdasági társaságoknak vagy egy államnak az a feladata, hogy éberen kövesse a többieket, és elsősorban azokat, akiknek erre a létfenntartásukhoz is szükségük van. Ez ad értelmet a létüknek, nem pedig az önérdek és a haszonelvűség. Ha mindenki így tesz, akkor gyógyul a társadalom és az emberek hinni tudnak a jövőben. A szeretet logikája nem mindig azonos az értelem logikájával. Arra születtünk, hogy egymás felé forduljunk és egymás segítségére legyünk. Ezért nincs valódi győztese egyetlen háborúnak sem, csak vesztesei lehetnek. Győzni az tud, aki nem bocsátkozik harcba. Arra kell törekedni, hogy életünk a másik ember számára ajándék legyen, ahogy Jézus élete és szenvedése ajándék az emberiség számára. 

Ripost: Sokan a húsvétot szomorú ünnepnek tartják, Jézus megfeszítése és szenvedése, halála miatt.

K. I.:   A kereszt a húsvét fényében a győzelem jele! Krisztus értünk halt meg, szeretetből. Nem viszonozta a rosszat rosszal és imádkozott azokért, akik őt megfeszítették. Inkább meghal, mintsem erővel és hatalommal ártson másoknak. A szeretet nem legyőzni, hanem szolgálni és felemelni akarja a másikat. A szeretet vonzó. A gyűlölet, a mások fölé kerekedni akarás senkinek nem vonzó.  A fegyver, a pénz, a háború soha nem vezetett eredményre.  Ahogyan a Szentírás mondja: "Nincs békéje az ilyen győzteseknek". Az önfeláldozó szeretet viszont mindent legyőz anélkül, hogy győzni akarna. A húsvét erre példa és jelen van a mindennapjainkban, ez ad értelmet mindennek. Ez maga az élet! Ezért olyan fájdalmas, hogy a háborúba minél több hatékony fegyvert és minél több pénzt küldenek, mert ez teljes egészében szembe megy az élettel. Arra születtünk, hogy egymás felé forduljunk és egymást felemeljük, nem pedig arra, hogy egymást bántsuk, megöljük. 

Ripost: Mit tegyen, akit megtámadnak?

K. I.:  Győzelmet csak az arat, aki nem bocsátkozik harcba. Azé a győzelem, aki nem hajlandó revansot venni, bosszút állni. Ez életszemlélet kérdése. Ha a szeretet parancsát nem tesszük magunkévá, adott helyzetben egészen biztosan vereséget szenvedünk. Ezért tartom ijesztőnek, ami most folyik a világban. A háborúba mindenki belehal, pedig nem erre születtünk. Arra születtünk, hogy olyan életünk legyen, ami a másik ember számára ajándék. Ehhez pedig elfogadónak, nagylelkűnek és áldozatkésznek kell lenni és csak ilyen légkörben érdemes élni. Minél több emberhez el kell juttatni ezt az üzenetet, a húsvét üzenetét,  mert így lehet megváltott életet élni.  Jézus nem önmagáért szenved és hal meg, hanem érettünk és helyettünk. Helyettesítő szenvedésével és halálával ugyan nem szünteti meg szenvedéseinket és halálunkat, de megmutatja mindennek az értelmét és értékét. Megszünteti céltalansági érzésünket, s példájával bátorít, hogy könnyebben viseljük fájdalmainkat. Az igazán elviselhetetlen az volna a szenvedésben és a halálban, ha nem lenne célja és értelme, ha hiába szenvednénk és halnánk meg.