Véres összecsapások következnek: 40 ezer újoncot vezényel a frontra Ukrajna

Nevük elhallgatását kérő katonai tisztségviselőkre hivatkozva a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg 40 ezer frissen besorozott katonával fogja végrehajtani a tavaszra tervezett ellentámadását a megszálló orosz csapatokkal szemben. Az újonnan szervezett haderőt 8 rohamdandárra osztották, melyek a következő fantázianeveket viselik: Hurricane, Spartan, Chervona Kalyna, Frontier, Rage, Azov és Kara Dag. A dandárok a nyugati harckocsikkal megerősített reguláris hadsereg egységeivel, valamint az Ukrajnán kívül kiképzett több ezer friss katonával fognak harcolni.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter arról adott tájékoztatást, hogy az újoncok között vannak nők és katonai tapasztalattal nem rendelkező emberek is, például rendőrök. A tárcavezető elmondta, hogy a tapasztalat nélküli civilek kiképzése akár négy hónapot is igénybe vehet, de a volt rendőrtiszteket vagy katonákat kettő hónap alatt harcképessé válnak.

- fogalmazott a politikus, aki hozzátette, hogy Ukrajnának még mindig jelentős mozgástere van a mozgósítás terén.

A The New York Times elemzése szerint az utóbbi hónapokban az orosz támadásokról szóltak a hírek, de ezek mostanra teljesen kifulladtak, és a közeljövőben – legkésőbb májusban – az ukránok vehetik át a kezdeményezést. Mint írták, az ukrán ellentámadásban kulcsfontosságú szerepe lesz a nyugati fegyvereknek, például a német Leopard tankok. A Times továbbá leszögezte, hogy az támadás minden tekintetben kritikus lesz. Ha ugyanis az ukránok sikerrel járnak, Kijev még több anyagi-pénzügyi támogatáshoz juthat a nyugati szövetségeseitől annak érdekében, hogy mielőbb véget érjen a háború. Ha viszont a támadás sikertelen lesz, akkor az pont az ellenkező következménnyel járhat, és elapadhatnak a pénzcsapok. 

Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute kutatója szerint az ukránoknak nehéz dolguk lesz, ugyanis „nagyon sok mindent kellett megtanulniuk nagyon rövid idő alatt” a támadó harcászattal kapcsolatban, és az offenzívát valószínűleg már azelőtt meg kell indítaniuk, hogy az összes nyugati fegyver megérkezne az országba. Volodimir Zelenszkij azonban korábban a médiának kijelentette, szó sem lehet az ellentámadás megindításáról, amíg a nyugati szövetségesek le nem szállítják a megígért fegyvereket.

Hogy pontosan hol lendül ellentámadásba az ukrán haderő, azt nyilvánvaló stratégiai okok miatt eltitkolja a vezérkar. Ugyanakkor az oroszok szerint a leghevesebb összecsapásokra Zaporizzsja megyében kell majd számítani, méghozzá a következő hetekben. Szakértők szerint az várható, hogy Ukrajna a Fekete-tenger irányában fog támadást indítani, hogy a Krím félszigetet elvágja az orosz szárazföldtől. A másik lehetőség, hogy a Donbászban próbálnak előre törni, ahol eddig az oroszok lassú előre nyomulása volt tapasztalható. Harmadik lehetőségként, hogy mindkettő fronton, egyszerre megpróbálják a támadást.

Március végén Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy április végén vagy május elején indulhat meg az ellentámadás. Mindezt az időjárástól tette függővé, ugyanis meg kell várni, hogy felszáradjon a vidéket borító sártenger.

Az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében.

A bizottsági elnök, aki csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat Pekingben, felhívta a figyelmet arra, hogy „Kína részéről az agresszor felfegyverzése ellentétes lenne a nemzetközi joggal, és sokat ártana az EU-kínai kapcsolatoknak”.

Von der Leyen kiemelte, hogy Peking állásfoglalása az ukrajnai háborúval kapcsolatban döntő fontosságú az EU számára.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagyon nagy Kína felelőssége, ezért elvárjuk, hogy olyan igazságos békéhez járuljon hozzá, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – hangsúlyozta von der Leyen.

Görögország katonai segítséget nyújt Ukrajnának – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtöki athéni látogatásán.

Reznyikov Níkosz Panagiotopulosz görög védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájákoztatóján elmondta: ígéretet kapott tárgyalópartnereitől tüzérségi eszközök, kézifegyverekhez való lőszerek, BMP típusú szovjet gyalogsági harcjárművek szállítására, valamint arra, hogy sebesült ukrán katonákat görög kórházakban ápolhatnak.

Reznyikov szerint Görögország egyebek mellett segítséget ajánlott fel az ukrán haditengerészet hatékonyabb integrálásához a NATO-ba. „Ukrajna háborús győzelme után partnereinkkel közösen folytatjuk védelmi képességeink fejlesztését” – hangoztatta.

Görög katonai tisztségviselők szerint Athén kiképzést is biztosított az ukrán különleges erőknek és a harckocsizóknak.

Athén ígéretet tett arra, hogy „amíg szükséges” támogatni fogja a kijevi vezetést, viszont a görög védelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ország védelme érdekében szükségük van a készleten lévő, szovjet-orosz gyártmányú fegyverek túlnyomó részére.

Panagiotopulosz Reznyikov látogatásának előestéjén a görög parlamentben már kifejtette ezt. Külön hangsúlyozta, hogy német gyártmányú Leopard harckocsikat nem adnak át Ukrajnának. Hozzátette még, hogy bár az utóbbi időben javultak a kapcsolatok a szomszédos Törökországgal, a korábban eltervezett hazai fegyverbeszerzéseken nem változtatnak. „Elterjedt, hogy vadászgépeket, Sz-300-as (légvédelmi rendszereket), és még mi egyebet nem küldünk (Ukrajnának). Az Isten szerelmére! Azt adunk, amit tudunk, de semmi olyasmit, ami akár legkisebb mértékben is gyengítené védelmi képességeinket” – húzta alá a miniszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tárgyalt orosz hadászati nukleáris fegyverek - interkontinentális ballisztikus rakéták – Fehéroroszországba történő telepítéséről csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax orosz hírügynökség szerint.

Aljakszandr Lukasenka Moszkvában a Rosszija-1 televíziónak adott interjúban csütörtökön úgy foglalt állást, hogy az országoknak bizonyos idő alatt „kupacba kell gyűjtenie és megsemmisítenie” minden atomfegyvert. Kijelentette: egyetért Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy egyik ország sem állomásoztathat egy másik területén atomfegyvert, de akkor az Egyesült Államoknak is vissza kell vonnia a fegyvereit más országokból. „Addig viszont mi is úgy teszünk, mint ők” – jelentette ki az orosz harcászati atomfegyverek Fehéroroszországba történő telepítéséről.

Aljakszandr Lukasenka közölte: a legfelsőbb tanács ülésén az államszövetség számára célul kijelölt programok háromnegyedét teljesítették. Fehéroroszország elnöke egyebek mellett kiemelte a két ország hadiipari együttműködését.

Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenkának a harcászati atomfegyverekre vonatkozó kijelentésével kapcsolatban azt mondta: nem tud arról nyilatkozni, milyen mértékben volt szó erről a szerda esti, éjszakába nyúló tárgyalásokon. Peszkov közölte: a biztonság szavatolása és a kérdés megközelítésének aktualizálása volt az orosz-fehérorosz államszövetség legfelsőbb tanácsa csütörtöki ülésének egyik fő témája. „Szó volt arról, hogyan változott meg a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi konjuktúra, amelyhez alkalmaznunk kell az elvi megközelítésünket. Oroszországnak is felül kell vizsgálnia, hogyan képes szavatolni a biztonságot a szövetségese, Fehéroroszország számára, amellyel a legfejlettebb integráció köti össze” – mondta a szóvivő.

Vlagyimir Putyin márciusban jelentette be, hogy Oroszország Minszk kérésére rövid hatótávolságú harcászati atomfegyvereket telepít a szomszédos ország területére. Moszkva szerint a lépést a NATO-nak az orosz határok irányában történő terjeszkedése indokolja.

Aljakszandr Volfovics, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára csütörtökön Minszkben kijelentette, hogy az orosz atomfegyverek fehérorosz területre történő telepítésének határidejét Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka, a két ország hadseregének főparancsnoka határozza meg – írta a BelTA fehérorosz hírügynökség.

Volfovics egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem kerül sor a bevetésükre. Mind mondta, az atomtöltetek mindenekelőtt elrettentő funkciók töltenek be, mind Oroszország, mind Fehéroroszország biztonságának a szavatolása a céljuk.