
A számok nem hazudnak: Magyarország az uniós átlag felett teljesít a legfrisebb Eurostat-jelentés szerint
Amióta a tiszások hatalomra kerültek, naponta elmondják az Országgyűlésben, hogy Európa legszegényebb országa lettünk az elmúlt 16 évben. Az Eurostat friss jelentése ezt cáfolja.
Évek óta halljuk az ellenzéki padsorokból, hogy Magyarország lett az Európai Unió legszegényebb országa. A Tisza párt kormányra kerülése óta is ezt hangoztatja. A friss Eurostat-adatok azonban egészen más képet mutatnak: hazánk ma már az uniós középmezőnyben van, ráadásul tíz év alatt az egyik legnagyobb javulást produkálta egész Európában.

Fotó: kornelrozgics / Shutterstock
Az Eurostat friss, 2025-ös adatai szerint Magyarországon az emberek 19,5 százaléka volt kitéve a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek. Ez körülbelül 1,83 millió embert jelent. Első hallásra ez soknak tűnhet, de az európai összevetésben nem olyan sok ez a szám. Az Európai Unió átlagos mutatója ugyanis 20,9 százalék volt, vagyis Magyarország az uniós átlag alatt teljesített. A rangsorban hazánk a 27 tagállam közül a 17. helyen áll, tehát nem a sereghajtók, hanem a középmezőnyben van.
A legrosszabb helyzetben továbbra is Bulgária (29 százalék), Görögország (27,5 százalék) és Románia (27,4 százalék) van. A legjobb eredményt Csehország érte el 11,5 százalékkal, de Lengyelország és Szlovénia is jóval az uniós átlag alatt teljesített.
A legérdekesebb adat azonban nem is a jelenlegi helyezés, hanem az elmúlt évtized változása. 2015-ben Magyarország még egészen más helyzetben volt. Akkor a lakosság 30,6 százaléka számított veszélyeztetettnek, vagyis szinte minden harmadik magyar érintett volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatában. Ez az érték akkor majdnem 7 százalékponttal rosszabb volt az uniós átlagnál, Magyarország pedig a 24. helyen állt az EU-ban, vagyis gyakorlatilag a sereghajtók közé tartozott.
Ehhez képest 2025-re több mint 11 százalékponttal csökkent a veszélyeztetettek aránya. Az Eurostat alapján ezzel Magyarország érte el a harmadik legnagyobb javulást az Európai Unióban. Csak Románia és Bulgária tudott nagyobb előrelépést felmutatni:
- Romániában 44,5 százalékról 27,4 százalékra csökkent a mutató
- Bulgáriában 43,3 százalékról 29 százalékra
- Magyarországon pedig 30,6 százalékról 19,5 százalékra
Ez azt jelenti, hogy bár a népesség közben mintegy 275 ezer fővel csökkent, több mint egymillió ember került ki a veszélyeztetett kategóriából az elmúlt tíz évben.
A gyerekeknél is jobb az EU-átlagnál a magyar adat
Külön vizsgálta az Eurostat a 18 év alattiakat is. A fiatalkorúak esetében Magyarországon 23 százalékos volt a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitettek aránya, ami több mint 380 ezer gyermeket jelent. Az EU-s átlag itt is rosszabb: uniós szinten 24,3 százalék ez az arány. A magyar adat az uniós rangsorban a 15. helyre volt elegendő. Az Eurostat szerint egyébként 27 tagállamból 18-ban magasabb a gyermekek veszélyeztetettsége az országos átlagnál.
Az idősek helyzete is stabil Magyarországon az Eurostat szerint
A 60 év felettiek körében Magyarország szinte pontosan az uniós átlagot hozta. Az idősek 19,6 százaléka számított veszélyeztetettnek, ami körülbelül 480 ezer embert jelent. Ezzel hazánk a 12. helyen áll az uniós rangsorban.
Vagyis sem a teljes népesség, sem a gyermekek, sem az idősek esetében nem igaz az az állítás, amit a Tisza párt és Magyar Péter naponta elmond az országgyűlésben, hogy Magyarország lenne az Európai Unió legszegényebb országa. Sőt: az elmúlt évtized egyik legnagyobb javulását produkálta Európában. Miközben 2015-ben még majdnem minden harmadik magyar számított veszélyeztetettnek, ma már kevesebb mint minden ötödik.
Szalai Piroska az utóbbi időben többször felszólalt az alaptalan riogatás ellen és elmondta, hogy a valóság a miniszterelnök állításaival szemben az, hogy Magyarország nem az EU legszegényebb országa, hanem az uniós átlag felett teljesít és évek óta a középmezőnyben van.
Viszont arra is felhívta a figyelme, hogy mindez veszélybe kerülhet, ha a Tisza által – Brüsszel és az ukránok kedvéért – tervezett megszorítások, adóemelések és az energiatervek megvalósításra kerülnek. A szakember szerint a tervezett intézkedések a szegénységbe lökhetik magyar családok százezreit.






