Elkezdődött az Európai Védőoltási Hét: mutatjuk az oltásokkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája 2005-ben indította útjára ezt a kezdeményezést. Azóta minden év áprilisában, - zömében az utolsó hetében - arra ösztönzik a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet az immunizálás életmentő szerepére az Európai Védőoltási Hét keretében. Idén nálunk a kezdeményezés április 20-tól 26-ig tart.

Miről is szól az Európai Védőoltási Hét?

A Magyarországon 20. alkalommal megrendezésre kerülő esemény célja kettős: egyrészt tájékoztatni a lakosságot a vakcinák működéséről és biztonságosságáról, másrészt ösztönözni a döntéshozókat és az egészségügyi dolgozókat az átoltottsági szint magasan tartására. A mottó idén is a folytonosságot hangsúlyozza: A védelem közös felelősségünk – minden életkorban, minden generáció számára. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány gyakori tévhitet a védőoltásokkal kapcsolatban.

Miért fontos felhívni a figyelmet az oltások fontosságára?

Bár a védőoltások több mint 200 éve szolgálják az emberiséget, napjainkban új kihívásokkal kell szembenézniük a szakembereknek. Az álhírek gyors terjedése és az oltási fegyelem lazulása miatt Európa-szerte (és hazánkban is) felütötték fejüket olyan betegségek, amelyeket korábban már legyőzöttnek hittünk. Az oltás nem csak egyéni védelem, a nyájimmunitás révén óvjuk azokat a társainkat is – csecsemőket, daganatos betegeket vagy immunhiányos személyeket –, akik egészségi állapotuk miatt nem kaphatnak oltást.

Gyakori tévhitek és cáfolatuk a védőoltásokkal kapcsolatban

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tapasztalatai alapján az alábbi tévhitek okozzák a legtöbb bizonytalanságot az oltásokkal kapcsolatban:

1. tévhit: Az oltatlan gyermekek ellenállóbbak és egészségesebbek.
Tény: Ez az elmélet veszélyes és alaptalan. A védőoltások nem gyengítik, hanem „edzik” az immunrendszert: megtanítják felismerni a kórokozót anélkül, hogy a szervezetnek át kellene élnie a tényleges, gyakran súlyos szövődményekkel járó betegséget.

2. tévhit: Nyugaton nem kötelező az oltás, ott mégis egészségesek az emberek.
Tény: Bár a jogi szabályozás eltérő, a legtöbb országban indirekt kényszer van érvényben. Sok helyen az oltások hiánya kizáró ok a bölcsődei, óvodai vagy iskolai beiratkozásnál, illetve a biztosítási rendszerek is büntetik az oltásmegtagadókat. Magyarországon az átoltottság hagyományosan magas, ami a hazai járványügyi biztonság alapköve.

3. tévhit: A vakcinák mérgező higanyt tartalmaznak.
Tény: A modern oltóanyagok túlnyomó többsége ma már egyáltalán nem tartalmaz tiomerzált (etil-higanyt). Ahol mégis jelen van nyomokban, ott a mennyisége elenyésző – kevesebb, mint amennyit egyetlen adag tengeri hal elfogyasztásával juttatunk a szervezetünkbe.

4. tévhit: Az oltások allergiát vagy asztmát okoznak.
Tény: Számos nagymintás kutatás bizonyította, hogy nincs összefüggés a gyermekkori oltások és az allergiás megbetegedések kialakulása között. Az allergia terjedése inkább a környezeti tényezőkkel és az életmódbeli változásokkal magyarázható.

5. tévhit: Csak a saját gyerekemmel teszek rosszat, ha nem adatom be az oltást.
Tény: Ez közösségi felelősség. Ha csökken az átoltottság, megszűnik a nyájimmunitás, és a kórokozók újra terjedni kezdenek. Ez közvetlen veszélyt jelent a krónikus betegekre és az idősekre is.

6. tévhit: A kombinált oltások (pl. MMR) autizmust okoznak.
Tény: Ez az egyik legártalmasabb álhír, amely egy 1998-as, azóta visszavont és hamisnak bizonyult tanulmányon alapul. Azóta több millió gyermek bevonásával végzett dán és amerikai kutatások egyértelműen cáfolták az összefüggést.

Oltási körkép: milyen oltásokat vehetünk fel Magyarországon?

Magyarország a világ egyik legszigorúbb és leghatékonyabb oltási rendjével büszkélkedhet. Jelenleg az alábbi betegségek ellen biztosítanak kötelező védelmet:

• BCG: Gümőkór (tuberculosis) ellen.
• DTPa: Torokgyík, szamárköhögés és merevgörcs ellen.
• IPV: Járványos gyermekbénulás ellen.
• Hib: B típusú Haemophilus influenzae (gennyes agyhártyagyulladás ellen).
• PCV: Pneumococcus okozta fertőzések ellen.
• MMR: Kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen.
• Bárányhimlő (Varicella): 2019 óta kötelező.
• Hepatitis B: Fertőző májgyulladás ellen (serdülőkorban).
• HPV (önkéntes, de ingyenes): A méhnyakrák és egyéb daganatok megelőzésére.