Ismét változott a jótállási rendszer – íme a legfrissebb szabályok gyűjteménye

Magyarországon a hétköznapi nevén garanciális rendszer jelentősen átalakult, hogy még erősebb védelmet biztosítson a vásárlóknak. A legutóbbi jótállási változások 2026. március 1-jével léptek életbe. Ezek azok.

Sokan csak garanciának hívják azt a vevői védelmet, ami a megvásárolt termékek mellé automatikusan jár. Mutatjuk, mi változott a jótállást illetően legutóbb, és azt is, milyen érvényben lévő szabályokkal érdemes tisztában lenni!

Ismét változtak a jótállási szabályok. — Mutatjuk a legfrissebb jótállási szabályokat és a már érvényeben lévőket is.

Mi is az a jótállás vagy köznapi nyelven garancia?

A köznyelvben mindenki csak garanciaként emlegeti azt a fogyasztóvédelmi kifejezést, hogy jótállás. A jótállás azt jelenti, hogy ha egy üzletben vagy online vásárolt termék elromlik, egy bizonyos időintervallumokon belül (1;2;3 év), akkor kérhetjük a termék javítását, cseréjét, árleszállítását vagy legvégső esetben a vételár visszafizetését is a gyártótól, illetve a forgalmazótól. Fontos még tudni, hogy a jótállási idő alatt a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után, a vevő hibájából keletkezett (pl. leejtette). Ha nem tudja bizonyítani, javítania vagy cserélnie kell.

A kellékszavatosság egy kicsit más

Kellékszavatosság minden termékre jár, még arra is, aminek az ára 10.000 Ft alatti vagy nem tartós cikk. Ennek időtartama általában 2 év. Az első 12 hónapban itt is a kereskedő bizonyít, de a második 12 hónapban már a vásárlónak kell szakvéleménnyel igazolnia, hogy a hiba már a vásárláskor is "benne volt" a termékben.

Ez változott legutóbb a jótállási szabályokat illetően

Eddig a jótállási jogok szinte kizárólag a magánszemélyeket illették meg. 2026 márciusától azonban a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) is fogyasztónak minősülnek bizonyos esetekben – írja a FEOSZ. Ennek feltétele, hogy a vállalkozás a terméket kiskereskedelmi forgalomban, saját használatra (pl. irodai laptop, konyhai kávéfőző) vásárolja, nem pedig továbbértékesítésre. Fontos tudnivaló ezen kívül még az is, hogy a KKV-k így már ugyanúgy élhetnek a kötelező jótállással és a békéltető testületi eljárással, mint a magánszemélyek.

Az online vásárolt termékekre is vonatkoznak a jótállási szabályok!

A jótállási jegyekkel kapcsolatban is változott néhány dolog

2026-tól rugalmasabb, de szigorúbb szabályok vonatkoznak a jótállási jegyekre, amikkel a köznyelven garanciának hívott fogyasztói jog érvényesíthető:

100000 Ft alatti termék estében a kereskedő már nem köteles külön jótállási jegyet kiállítani. Ebben az esetben a nyugta vagy számla önmagában elegendő a jogérvényesítéshez.
A kereskedők már küldhetik e-mailben, applikáción keresztül vagy letölthető link formájában is a jótállási jegyet.
A jegyen szerepelnie kell a termék pontos megnevezésének, típusának és gyártási számának (vagy cikkszámának), valamint a szerviz elérhetőségének.
Tilos a jótállás feltételéül szabni az eredeti csomagolás vagy doboz megőrzését.

Szigorodtak a javítási és csereszabályok

A 2026-os új szabályozás egyik legnagyobb előnye, hogy konkrét határidőket szab a kereskedőknek, véget vetve a hónapokig tartó várakozásnak. Most már a vállalkozásnak törekednie kell a 15 napon belüli javításra vagy cserére. Ha pedig a javítás a 30-ik napig nem készül el, a kereskedő köteles a terméket 8 napon belül kicserélni. Ha nincs cserepéldány, a vételárat 8 napon belül vissza kell utalnia. Ha az első javításnál kiderül, hogy a termék nem javítható, 8 napon belül csere vagy pénzvisszafizetés jár. Ha pedig a termék háromszori javítás után ismét elromlik, a kereskedő nem javítgathatja tovább: 8 napon belül cserélnie kell vagy vissza kell adnia a vételárat.

A legfontosabb új szabály pedig az, hogy ha egy termék a vásárlástól számított 3 munkanapon belül a rendeltetésszerű használatot akadályozó módon meghibásodik, a kereskedő nem küldheti szervizbe, hanem azonnal cserélnie kell.