„Szép is tud lenni az élet” – Zumbát oktat a Down-szindrómás Cili

Cili története élő bizonyítéka annak, hogy a Down-szindrómával élők is képesek teljes, boldog életet élni a társadalom aktív tagjaiként. A Down-színdrómás Cili örök mosollyal az arcán tanítja a zumbát és elképesztően pozitív!

Negyvenöt évvel ezelőtt egy kislány születése nemcsak egy család életét változtatta meg, hanem egy egész ország gondolkodását is elindította egy új irányba. Cili Down-szindrómával jött világra egy olyan időszakban, amikor a társadalom és még az egészségügy is sokszor elutasítással és tudatlansággal fordult az érintettek felé.

"Életemmel mutatom a példát" - Cili down-színdrómásként zumbát oktat

Édesanyját, Dr. Gruiz Katalint a kórházban azzal szembesítették: hagyja ott újszülött gyermekét, mert „csak vegetálni fog”. Ez a mondat nemcsak megrázta, hanem egy életre szóló küldetést is adott neki.

Azt mondták, nincs értelme hazavinni. Akkor értettem meg, hogy nemcsak a gyermekemért kell küzdenem, hanem egy egész szemlélet ellen

– idézi fel Katalin döntésének lényegét.

Ez a döntés lett az alapja annak a folyamatnak, amely végül a Down Alapítvány létrejöttéhez vezetett. Az alapítvány úttörő szerepet vállalt abban, hogy Magyarországon kiépüljön egy olyan szociális háló, amely támogatja a Down-szindrómával élő embereket és családjaikat – egy olyan rendszer, amely a 80-as években még elképzelhetetlen volt.

Cili története pedig nem csak egy Down-színdrómás történet, hanem élő bizonyítéka a szindróma ellátás sikerének hazánkban. Ma, 45 évesen Cili önálló életet él. Dolgozik, alkot, közösségben van. Van párkapcsolata, Down-szindrómás párjával él együtt. Takarít, varr, felszolgál – és közben folyamatosan fejlődik. Cili büszkén vállalja önmagát, és van valami, ami különösen ragyogóvá teszi a történetét: zumbaoktató lett. Amikor megkérik, hogy mutasson pár lépést, nem habozik. Mosolyog, és már indul is a zene ritmusára.

Azt gondolom, hogy nagyon szép is tud lenni az élet – attól függ, milyen nézőpontból nézzük. Nagyon szeretem a táncot, a zumbát, az embereket, a társaságot. Szeretek dolgozni is, és örülök, hogy példát mutathatok. Ez inspirál engem az életben

– mondja Cili kissé darabosan, de tisztán és őszintén.

Szavai egyszerűek, de súlyuk van. A Down-szindróma egy genetikai eltérés, amelyet a 21-es kromoszóma többlete okoz. Hatással lehet a fejlődésre és a tanulásra, de nem határozza meg az ember értékét vagy lehetőségeit. A probléma sokáig nem maga az állapot volt, hanem az, ahogyan a társadalom tekintett rá.

Ezek az emberek nem betegek. Más állapotban élnek, de értelmükben alapvetően ugyanolyanok, mint mi. Gyakran csak nehezebben fejezik ki magukat. A legnagyobb gond az, hogy a társadalom még mindig hajlamos elkülöníteni őket

- fogalmaz Czinege Beáta a Down Alapítvány sajtósa.

A cél az, hogy ne külön éljenek, hanem velünk együtt. Hogy a másságuk ne akadály, hanem a közös világunk része legyen.

- teszi hozzá.

Cili nemcsak éli az életét, hanem példát is mutat vele. Az ő mindennapjai a legerősebb bizonyítékai annak, hogy a Down-szindrómával élők és az épek képesek együtt, egymást elfogadva és támogatva boldog, teljes életet élni a társadalomban.

Az ő története és édesanyja bátor döntése világosan megmutatta: a változás nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A Down-szindrómával élő emberek nem korlátok között léteznek, hanem valódi, értékes életet élhetnek, ha megkapják hozzá a lehetőséget és az elfogadást.