„Dolgozom, szeretek és élek” – Bea így illeszkedett be Down-szindrómásként a világba

Bea története a mindennapok csendes erejéről szól: munkáról, önállóságról és arról, hogy megtalálta a helyét a világban. Down-szindrómával él, mégis ugyanazzal az elszántsággal és természetességgel építi az életét, mint bárki más. Mutatjuk a részleteket!

Bea reggelei korán kezdődnek. Munkába indul, ugyanúgy, mint bárki más a városban. Nem külön világban él, nem egy zárt közösség határozza meg a mindennapjait, hanem a „nagy élet”: szállodák folyosói, éttermek nyüzsgő terei, ahol a tisztaság az ő keze munkáját dicséri. Így él teljes és boldog életet a mindennapokban, bizonyítva, hogy Down-szindrómával is lehet aktív, önálló és alkotó életet élni.

"Minden Down-szindrómásnak van életfeladata és célja" - így illeszkedett be Bea a nagyvilágba

Lévay Bea, aki Down-szindrómával él és közel 40 éves, soha nem adta fel az életet. Már korán elhatározta, hogy eljut A-ból B-be, és minden álma az volt, hogy egy napon önállóan boldoguljon a társadalomban. E kitartás eredményeként takarítóként helyezkedett el egy neves szállodában, ahol nap mint nap bizonyítja rátermettségét. Bea azonban nemcsak a munkájában teljesít: varr, fest, mandalákat készít, és a szerelem is rátalált.

Szeretek dolgozni, és nagyon szeretem a downos közösséget is. Amikor befejezek egy munkát, őszintén büszke vagyok, hogy ezt megcsináltam

– mondja magabiztosan Bea, mosollyal az arcán.

Bea Down-szindrómával él, de ez nem akadályozta meg abban, hogy teljes értékű tagja legyen a társadalomnak. Ma már nemcsak része a közösségnek, aktívan hozzájárul annak működéséhez is. Dolgozik, felelősséget vállal, és pontosan tudja, mi a feladata. A vendégek többsége talán nem is tudja, ki áll a ragyogó tisztaság mögött. De Bea tudja, és ez elég. Hiszen sok évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy Down-szindrómás csinálja meg ezeket a munkákat.

Ez az én munkám és feladatom. Páran ugyanígy dolgozunk, ez nagy tisztelet számunkra, és örülünk, hogy tudunk kapcsolódni a munka világához

– mondja Bea.

A feladatait továbbra is rendszerezi: egy saját készítésű táblázatban vezeti, mikor mit kell elvégeznie. Ez segíti abban, hogy átlássa a napját, és biztonságban érezze magát a feladatok között.

A Down Alapítvány egyik fő célja, hogy támogatást és szolgáltatásokat nyújtson a Down-szindrómával élőknek. Sok esetben hozzánk kerülnek, és mi segítünk nekik megtalálni életútjukat: coachingot biztosítunk, valamint 5–10 éves terveket készítünk számukra. Így, állapotukhoz mérten – legyen az súlyos értelmi fogyatékosság vagy enyhébb – el tudják végezni az életükhöz kapcsolódó feladatokat és elérni céljaikat.

– meséli dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke Bea kapcsán.

Az enyhe értelmi fogyatékossággal élő Down-szindrómások számára lehetőség nyílik a társadalomba való beilleszkedésre. A célunk, hogy ezek az emberek idővel önállóak legyenek, és aktívan részt vehessenek a társadalmi életben, valamint teljes jogú tagjai legyenek a közösségnek

– teszi hozzá Katalin.

A munka mellett továbbra is fontos része Bea életének az alkotás.

A rajzban minden olyan szép és nyugodt

– mondja.

Ez a mondat talán mindennél jobban megmutatja, mennyire természetes és teljes Bea élete. Az ő története nem arról szól, hogy „sikerült beilleszkednie”. Inkább arról, hogy helyet talált magának a világban – és közben megmutatta, hogy a társadalom is képes nyitni, alkalmazkodni és befogadni.

Én is itt vagyok. És dolgozom, szeretek és élek

– zárja gondolatait a Down-szindrómás Bea.

Érdekel még hasonló történet? Nézd meg videón!