Azzal zászlóval ment a Békementre, amit az apja '56-ban használt – így ünnepeljük a magyar lobogót és címert

Tizenegy éve ünnepeljük a magyar zászló és címer napját március 16-án, így idén is érdemes körülnézni, mit jelent ma a magyaroknak a nemzeti lobogó. Nem mindennapi látványt nyújtott például az a sokféle magyar zászló amelyek a vasárnapi Békemeneten megjelentek. Kicsik és nagyok vitték büszkén a történelem egy kis darabját, a nemzeti érzést, az összetartást erősítve. Az egyik legszebb magyar zászlót Virt László vitte. Pedig nem volt se új, se csicsás, még tiszta sem az a lobogó.

Apja zászlójával a Békemeneten

Minden nemzeti lobogó büszkeség a saját országában. A zászlók harcokra, sporteseményekre, diadalmas utakra vezetik az embereket, manapság a Békemenetre is. Virt László hétvégén elővette egyik legféltettebb kincsét, édesapja zászlaját.

– mondta büszkén a férfi.

A magyar zászló és címer napját minden évben március 16-án ünnepeljük. Az Országgyűlés 2014-ben döntött arról, hogy e napon emlékezzünk meg a magyar államiság fontos jelképeiről. A dátum azért szimbolikus, mert 1848-ban, a forradalom idején ekkor fogadták el hivatalosan a piros–fehér–zöld trikolórt Magyarország nemzeti zászlajaként. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti jelképek történelmi és kulturális jelentőségére, valamint arra, hogy ezek a szimbólumok a nemzeti összetartozást és az államiság folytonosságát fejezik ki.

Zászló és címer történelem

A zászlók és a címerek eredete a középkorig vezethető vissza. A zászlókat eredetileg hadi-jelvényként használták: a csatákban segítették a katonák tájékozódását, és jelezték, melyik sereghez vagy uralkodóhoz tartoznak. A címerek a lovagi kultúrából fejlődtek ki a 12–13. században. A pajzsokra festett egyedi jelek segítettek azonosítani a páncélba öltözött harcosokat, majd később családok, városok és államok jelképeivé váltak. Idővel mindkét szimbólum a politikai identitás és a történelmi hagyomány hordozója lett.

Mitől függ, milyen színű a zászló?

Az országok zászlóinak színeit többféle szempont alapján választják ki. Gyakran történelmi hagyományokra vagy korábbi uralkodói jelképekre vezethetők vissza. Előfordul, hogy a színek fontos eszméket, természeti adottságokat vagy vallási jelentéseket hordoznak. A magyar zászló piros–fehér–zöld színei már a középkori címerben is megjelentek. A hagyományos értelmezés szerint a piros az erőt és a bátorságot, a fehér a hűséget és tisztaságot, a zöld pedig a reményt és a magyar tájat jelképezi.

A magyar címer több történelmi motívumot egyesít

A pajzs bal oldalán látható vörös-ezüst sávok az Árpád-ház jelképei, amelyek a korai magyar királyságra utalnak. A jobb oldalon a hármas halmon álló kettős kereszt látható: a hármas halom hagyományosan a Tátra, a Mátra és a Fátra hegységeket jelképezi, míg a kettős kereszt a keresztény államiság szimbóluma. A pajzs tetején a Szent Korona áll, amely a magyar államiság és a történelmi alkotmányosság egyik legfontosabb jelképe. A címer elemei együtt a magyar történelem, hit és államiság több mint ezeréves hagyományát fejezik ki.

Nézd meg a zászlókról és a címerekről összeállított galériát!