
Közel-keleti háború: ki fizeti az átutazók extra költségeit?
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a közel-keleti háború újabb színterén rekedt turisták, milyen kompenzációra számíthatnak. De mi a helyzet az átutazókkal? Nekik mi jár jog szerint egy ilyen helyzetben?
A tranzitutasok, átszállók, átutazók helyzete a legkritikusabb a mostani helyzetben. Ők sem a célországig nem tudtak eljutni, sem pedig haza, sokszor vízumuk sincs és akaratuk ellenére vannak ott, ahol. Rendszerint a repterek tranzitzónáiban. Milyen segítségre számíthatnak ezek az utasok? Mutatjuk!

Ki felel egyáltalán a tranzitutasokért vagyis az átutazókért?
Akik nem Dubajban, vagy Abu-Dzabiban rekedtek a közel-keleti háború miatti légtérzár okán, csak a légitársaságukban bízhatnak. A tranzitutasokért ugyanis az a légitársaság felel, akinél az átszállásos jegyüket vették. Igaz, hogy a háborús helyzetben (vis maior) a légitársaságok mentesülnek a pénzbeli kártérítés alól, de a gondoskodási kötelezettség alól nem, vagyis
- a várakozási idővel arányosan ételt és italt kell biztosítaniuk (vagy utalványt kell adniuk),
- ha éjszakázni kell, kötelesek szállodát biztosítani,
- a repülőtér és a szállás közötti fuvart is nekik kell állniuk.
Mi van, ha nem egy légitársaságnál vett valaki jegyet?
Fontos tisztázni, hogy a fenti kötelezettségek csak akkor terhelik a légitársaságot, ha az utas egyazon foglalási kódon (PNR) szereplő csatlakozó jeggyel rendelkezik. Ha valaki két külön fapados jeggyel (pl. egy Wizz Air és egy Ryanair járattal, külön foglalva) próbált átszállni, a jog szemében ő nem tranzitutas. Ha az első járata késik a háború miatt, a második légitársaság nem köteles várni rá vagy kártalanítani, sőt, a szállást sem nekik kell fizetniük. Ilyen esetekben csak az egyéni utasbiztosítás segíthet enyhíteni a felmerülő extra költségeken.
Mi a teendő akkor, ha a légitársaság nem tud azonnal szállást foglalni?
Ilyenkor az utas saját maga is foglalhat észszerű keretek között szállást, de minden számlát meg kell tartania. Később ezeket benyújthatja a légitársaságnak megtérítésre. Fontos: az alkoholfogyasztást és a luxusigényeket (pl. 5 csillagos hotel, ha van olcsóbb is) a társaságok elutasíthatják.

Mi történik, ha nincs vízuma egy átutazónak az adott országba?
Ilyen esetben -vagyis ha lezárják a légteret, de nem hagyhatjuk el a tranzitzónát- a légitársaságnak a repülőtéri tranzit-hotelben kell helyet találnia nekünk. Ha ez megtelik, a helyi hatóságok (bevándorlási hivatal) ilyenkor általában ideiglenes humanitárius belépési engedélyt adnak ki, hogy a városi hotelekbe mehessenek az országban ragadtak. Ezt az engedélyt konzulátusok és a légitársaságok közösen intézik.
Mi lesz az átutazók repülőjegyével?
Mivel a háború miatt törölték azt a járatot, amivel a célországba utazhatna az illető, a légitársaságnak a lehető legkorábbi időpontra, vagy egy alternatív útvonalra (pl. egy másik, még nyitott repülőtérre) ingyen át kell foglalnia a jegyet. Az utazó ilyenkor dönthet úgy is, hogy inkább visszamegy a kiindulási pontra (pl. Budapestre). Ilyenkor a légitársaságok kötelesek ingyen hazaszállítani és a jegy árának arányos részét visszafizetni.
Az átutazók szállása, étkezése is fizetve lesz Dubajban?
Mivel Dubajban és Abu-Dzabiban több tízezer utas rekedt a március 1-én bevezetett légtérzár miatt, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) kormánya úgy döntött, hogy az állam átvállalja a kint rekedt turisták szállás- és étkezési költségeit. De mi a helyzet az átutazókkal? Az ottani hatóságok tájékoztatása szerint a fenti szabályok az átszálló (tranzit) utasokra is vonatkoznak, akiket a reptér közeli szállodákban helyeztek el. Vagyis igen, az átutazók szállás és étkezési költségeit is átvállalja az Emírségek.







