
Mesteri csalás: közel hárommillióval húzták le a férfit percek alatt!
Az idő múlásával a szélhámosok is folyamatosan fejlesztik és finomítják módszereiket. A csalások során alkalmazkodnak az aktuális lehetőségekhez és trendekhez.
A napokban újra nagy összegű banki telefonos átverésre került sor. Közel 3 millió forintos csalást követtek el egy Győr környéki férfi ellen. A pofátlanságnak nem volt határa, hiszen arra kérték, hogy emeljen a napi ATM készpénzfelvételi, illetve vásárlási limiten, így több pénzhez tudtak jutni.

Balogh Turul az ITBN kiberbiztonsági szakértőjét kérdeztük, mivel magyarázható, hogy a szélhámosok egyre gátlástalanabb és kifinomultabb módszerekkel tévesztik meg az embereket:
Néhány évvel ezelőtt még nem volt jellemző, hogy a csalók bankok nevében éljenek vissza az emberek bizalmával. Mivel az állampolgárok ma már számos forrásból értesülhetnek a lehetséges csalási formákról a bűnözőknek is egyre nehezebb a dolga. Az új helyzethez alkalmazkodva felkészültebbé váltak, és egyre kifinomultabb, pszichológiailag is tudatosabban felépített praktikákat vetnek be annak érdekében, hogy bizalmat keltsenek és megtévesszék áldozataikat.
Nulla erőfeszítéssel milliók
A csalók a valódi banki vagy intézményi számokat „lemásolják” és hivatalos vezetők nevével járnak el, így a hívás első pillantásra hitelesnek tűnik. A banki csalások napjainkban az egyik legelterjedtebb visszaélési formának számítanak, elsősorban azért, mert ezek hozzák a leggyorsabb és legközvetlenebb pénzügyi hasznot az elkövetők számára. Az ilyen típusú átverésekkel a csalók azonnali anyagi előnyhöz juthatnak.
A banki átverések esetében ráadásul sok esetben nincs szükség hosszadalmas „előkészítő munkára” sem: egy jól felépített, mindössze 5–10–20 perces telefonhívással is jelentős összegeket tudnak kicsalni az áldozatoktól.
- mondta a Balogh Turul.

Mennyi munka áll egy-egy csalás mögött?
Van olyan elkövető, aki alaposan feltérképezi a kiszemelt áldozatot, míg mások véletlenszerűen hívnak fel embereket, bízva a szerencsében. Míg korábban a minden háztartásban levő telefonkönyv jelentette számukra a legfőbb forrást, ma már sokkal inkább a közösségi médiafelületeket vagy akár a Google-kereséseket használják információgyűjtésre. De mi magunk is rengeteg online szolgáltatásba regisztrálunk, ahol megadjuk a személyes adatainkat. Ezek közül számos adatbázis nem rendelkezik megfelelő védelemmel, így az adatok könnyen kiszivároghatnak. Az adatkereskedőktől szerzett vagy kiszivárgott adatbázisokból is dolgoznak a célzott és hatékony csalás érdekében. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a csalók szezonálisan is igazodnak az aktuális eseményekhez.
Hamarosan kezdődik az adóbevallási időszak, valamint az adó-visszatérítési kérelmek benyújtása, így várhatóan megszaporodhatnak a hatóságok – például a NAV – nevében elkövetett visszaélések. De akár a közelgő választások is apropót adhatnak különféle csalási kísérletekhez. Ilyenkor gyakorlatilag bármely aktuális közéleti vagy társadalmi téma eszközzé válhat a megtévesztésben.
– fogalmazott a szakértő.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei lakos sem fogott gyanút, hiszen a magát banki alkalmazottnak kiadó nő magabiztosan járt el. Sőt említette, hogy a bank észleli a gyanús utalásokat. Ilyen helyzetekben kérdezzünk vissza és ne hozzunk elhamarkodott döntést. A csalók gyakran türelmetlenek: ha mi nyugodtan átgondoljuk a helyzetet, és hosszabb ideig beszélgetünk, sokszor ők maguk adják fel, és lerakják a telefont.
Sajnos nem könnyű felismerni a veszélyt mivel nem kézzelfogható, fizikai formában történnek.







