Szent Antal napján kiderül, meddig tart a fagyos tél

Január 17-én van Szent Antal napja, amelyhez számos magyar néphagyomány kapcsolódik, sőt, a keresztény kultúrkörben még időjóslásról is említést tesznek ennek a napnak a kapcsán. Antal napja főként az állatok és a betegségek elleni védelemmel és a tél további alakulásának megjóslásával fonódik össze. 

Szent Antal története

Remete Szent Antal a 3–4. században élt és egyiptomi szerzetes volt, emiatt a szerzetesség atyjának is tartják, aki aszkéta életet élt a sivatagban. Szent Antalnak a néphit különös gyógyító erőt tulajdonított és főként az állatok védőszentjeként vált ismertté. Közülük is a sertés fő védőszentjének tartották. 

Emiatt Szent Antal napja a hagyományosan az állatok ünnepe volt. Ezen a napon számos helyen állatszentelést tartottak, főleg disznók, lovak és marhák számára. Ezt azért tették, mert úgy hitték, hogy a megszentelt állatokat az év következendő részében elkerülik a betegségek. 

A szentelés mellett a gazdák ezen a napon nem dolgoztatták az állataikat, nehogy a munka balszerencsét hozzon rájuk. 

Betegségek és gyógyító hiedelmek

A betegségek ellen Szent Antal tüzét hívták segítségül, amelyet bőrbetegségek, orbánc és ergotizmus ellen használtak. Ez utóbbi betegség igen súlyosnak minősült, ugyanis égő fájdalmakkal kezdődött, és az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalnak, majd a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik.

Egyes vidékeken azt gondolták, hogy a Szent Antal napján megszentelt kenyér és étel is segíti leküzdeni a betegségeket, ezért azokat addig nem fogyasztották el, amíg valaki beteg nem lett. Emellett a hamut és gyertyát is megszentelték, hiszen azokat is gyógyító erejűnek tartották. 

A hirtelen betegségekről úgy vélték, azoktól a Szent Antal napi imádkozás megóvja az embereket. 

Szent Antal napja és az időjóslás

A 3-4. század időszakában, a paraszti kultúrában fontos szerepe volt az időjárás megfigyelésének. Úgy tartották, ha január 17-én hideg van, akkor az jó termést fog eredményezni tavasszal és nyáron. Azonban ha ezen a napon szép napos volt az idő, akkor az arra adott következtetést, hogy a tél el fog húzódni. 

Emellett a havazást bőségjelnek tartották, tehát úgy gondolták, a gabona ennek köszönhetően fog sok termést hozni. 

Tilos munkák, babonák és az Antal-napi étkezés

Szent Antal napján több tilalom is élt. Például nem szabadott fonni, varrni, mert azt hitték, hogy ezek betegségeket hoznak a házra. Ezen a napon disznót sem vághattak, mert az a hiedelem szerint balszerencsét jelentett volna az állatállományra nézve. Emiatt a napot inkább csendes, imádságos hangulatban töltötték.

Az étkezési szokásokat tekintve változóak voltak a hagyományok. Egyes vidékeken egyszerű, böjti jellegű ételeket készítettek, máshol pedig épp az ellenkezőjét. Mivel Szent Antal a disznók patrónusa volt, ezért azok, akik nem a böjti ételek mellett döntöttek, sertéshúsból készítettek különböző fogásokat, amelyeket megosztottak a szegényekkel is, mert az áldást hozott a házaikra.