Hatalmas akció indult: megkezdődött a Nemzeti Petíció kézbesítése – Brüsszelnek üzennek a magyarok!

A tét nem kisebb, mint hogy Brüsszel végre meghallja a magyar emberek hangját Ukrajna ügyében. Megindult a Nemzeti Petíció postai kézbesítése.

Fontos bejelentés hangzott el a legutóbbi kormányinfón: megkezdődött a Nemzeti Petíció kézbesítése. A tét óriási, a küzdelem azért folyik, hogy Brüsszel végre meghallja-e a magyar emberek hangját Ukrajna ügyében. A kérdés súlyos: fizessenek-e a magyar családok Ukrajna háborújáért, veszélybe kerüljön-e a rezsicsökkentés, és belerángassák-e Magyarországot egy elhúzódó konfliktusba? A Nemzeti Petíció további részleteiről Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt a TV2 Mokka című műsorában.

A Nemzeti Petíció nem konzultáció, hanem kemény üzenet Brüsszelnek

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a petíció nem keverendő össze a nemzeti konzultációval.

A konzultáció a kormány véleménykérése, a petíció viszont felsőbb döntéshozóknak szóló politikai nyomásgyakorlás

– magyarázta Dornfeld László.

A cél egyértelmű: megmutatni az Európai Uniónak, hogy a magyarok többsége nemet mond:

Ukrajna háborújának finanszírozására
az elszabaduló energiaárakra
a rezsicsökkentés felszámolására

Brutális rezsiemelés jöhet, ha Brüsszel dönt! A szakértő emlékeztetett: az EU tervei szerint 2027-re teljesen leválnának az orosz gázról és olajról, ami lenullázná a rezsicsökkentés alapját.

Ez azt jelentené, hogy a gáz és az áram ára három-, négyszeresére, akár ötszörösére nőhet, így a magyar családok elveszíthetik az olcsó energia lehetőségét.

Ez nem a kormány véleménye, hanem a magyar embereké, és ezt Brüsszelben is tudniuk kell.

– hangsúlyozta Dornfeld László.

Közben Ukrajna újabb döbbenetes összeget követel

Ukrajna újabb hatalmas pénzügyi igényekkel állt elő. Az elmúlt években már 200 milliárd eurót költött rá az EU, most viszont 1500 milliárd eurót kérnek:

700 milliárd katonai célokra
400 milliárd civil kiadásokra
plusz további igények

Az EU jelenleg csak 400 milliárdot tudna előteremteni, még úgy is, hogy közben a gazdáktól vont el pénzt. A hiányzó összeg: 1100 milliárd euró – felfoghatatlan nagyságrend. Felmerül a legfontosabb kérdés: honnan lenne erre pénz? Ki fizetné meg? Az orosz vagyon lefoglalása nem megoldás, ekkora hitelt nem lehet felvenni, reálisan csak adóemelés marad. A válasz tehát ijesztő: magyarok fizetnék ki Ukrajna háborúját.

Korábban már szóba került, hogy a tagállamok GDP-jének 1–2 százalékát Ukrajnára fordítanák – ez Magyarország esetében ezermilliárdos teher lenne.

Nem véletlen, hogy napvilágra kerültek a Tisza Párt súlyos adóemelési tervei is. A most kilépett egykori tag szerint ezek igenis valós elképzelések. Az sem véletlen, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke ismét elszólta magát: kórházbezárásokat is fontolgatnak. Így a kérdés úgyis feltehető, hogy: a pénz Ukrajnába menjen vagy a magyar kórházakba?