Itt az újabb őrület: Brüsszel karbonadóval sújtaná a lakosságot

November 13-án szavazta meg az Európai Parlament a karbonadót, aminek a célja a 90 százalékos kibocsátáscsökkentés. Ennek egyik fontos eszköze a a lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre, valamint mezőgazdasági tevékenységre bevezetnék a 2028-ban induló kibocsátáskereskedelmi rendszert. Ennek azonban súlyos következményei lennének. Ugyanis a fogyasztás visszafogása érdekében mindez mesterségesen megemelné az üzemanyagárakat és a háztartások, valamint a gazdák energiaköltségeit. Tehát az Európai Unió vezetői által megszavazott karbonadó súlyos anyagi kockázatot jelentene a lakosság számára.

Az Európai Parlament ezen lépése teljesen eszeveszett döntés, mivel az európai polgárok most is jóval nagyobb rezsit fizetnek, mint más nagy régiókban és emellett az üzemanyagárak is itt a legdrágábbak. Annak ellenére, hogy EU mindössze a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 6 százalékáért felelős.

A karbonadó következményei

Az új brüsszeli adó, amivel a lakosságot sújtanák súlyos anyagi kockázatot jelentene minden lakos számára, ami a magyarokat is érintené. Az országban a jelenlegi áram- és gázszámlák 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint mínuszt okozna egy átlagos magyar háztartásnak. Emellett a benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 872 forintra, a gázolajé pedig 886 forintra növekedne. Mindez pedig nemcsak a közlekedési kiadásokat növelné, hanem az inflációt is fokozná.

A magas energiaárak katasztrofális társadalmi problémákat is elő idéznének. Ráadásul az uniós polgárok 22 százaléka fűtési, 26 százalékuk pedig díjfizetési problémákról számolt be már 2024-ben. 

Az EU tagállamai közötti rezsiár eltérések leginkább a tarifaszabályozással magyarázhatók. Ennek köszönhetően Magyarország azért volt képes a legalacsonyabban tartani az érintettek arányát, mert a rezsicsökkentés miatt a legszigorúbb tarifaszabályozást alkalmazza. 

Mint az kiderült 2024-ben az Unióban a  háztartásiáram-tarifák 60 százalékkal, a gáztarifák pedig 125 százalékkal voltak magasabbak  mint az USA-ban. 

A különbség a benzinárakban is tapasztalható, ugyanis egy liter üzemanyagért az EU-ban kétszer annyit kellet fizetni, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Sőt Kínához képest pedig 65 százalékkal többet. Emiatt Európa a világ egyik legdrágább kontinensének minősül, ami a szállítási költségeken és a termékek árán is jól látszik. 

A magyarokat sújtaná a leginkább a karbonadó

Brüsszel egy kvótakereskedelmi rendszerben akarja bevezetni a karbonadót, aminek az egyik feltétele, hogy a hatósági ár szabályokat fel kell számolni. Ez a piaci árakat azonnal a magyar háztartásokra zúdítaná. Emellett pedig további drágulásra lenne szükség az elvárt mértékű szén-dioxid-kibocsátások csökkenéséhez, ami ugyanúgy a lakosságot és a háztartásokat érintené.

Az intézkedés annál drasztikusabb mértékben érintene egy országot, minél nagyobb hatósági védelmet nyújt az jelenleg a lakosságnak: azaz a legradikálisabb változás a magyar tarifákban lenne tapasztalható.

A háztartások közlekedési, illetve a vállalatok szállítási kiadásainak drasztikus növekedése mellett, a karbonadó a mezőgazdasági munkálatok költségeit is megemelné. Sőt a gazdák más tevékenységeire is rányomná a bélyegét. Ez az új teher visszavetné a helyi agrárvállalkozók versenyképességét, ami élelmiszerárak emelkedését is okozná, így még nagyobb inflációs nyomást idézne elő. 

A kibocsátáscsökkentési elvárások ráadásul folyamatosan szigorodnak, ezért a karbonadó mértéke évről évre tovább növekedne.

A klímamodellek alapján ez 2040-ig legfeljebb 0,019 Celsius-fokkal foghatja vissza a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Tehát egyértelmű, hogy Brüsszel karbonadója súlyos társadalmi károkat okozna az elhanyagolható mértékű éghajlatvédelmi haszonért.