Donald Trump elnöksége visszahozta a józan ész politikáját, és megerősítette Magyarország pozícióját a világban

Az amerikai elnök alaposan átformálta az Egyesült Államok politikáját. Donald Trump minden döntését ez határozza meg.

Donald Trump januári beiktatási beszédében felvázolta elnökségének legfontosabb prioritásait, közölte: megkezdődik a józan ész forradalma, és minden döntését ez fogja majd meghatározni. Nevezetesen: "Amerika az első" (America First) a biztonságpolitika, a gazdasági intézkedések, a nemzetközi kapcsolatok terén.

Donald Trump beiktatásával megkezdődött a józan ész forradalma

Trump már beiktatásakor nemzeti vészhelyzetet rendelt el a déli határon, hogy leállítsa az illegális migrációt, és megkezdjék az illegális migránsok visszatoloncolását a hazájukba.
Nemzeti energiavészhelyzetet hirdetett, az olaj- és gázkitermelés bővítését ígérte, s hogy Amerika energiát fog exportálni a világ országaiba.
Ígéretet tett a kereskedelmi rendszer átalakítására, hogy megvédje az amerikai munkavállalókat és családokat.
Leállította a Biden-éra alatti kormányzati cenzúrát, és közölte: visszahozza a szólásszabadságot Amerikába.
Az LMBTQ lobbi tudtára adta, hogy nincs más biológiai nem, mint a férfi és a nő, és ennek a sportversenyeken is érvényt kell szerezni. Véget vetett az LMBTQ-programok szövetségi támogatásának.

Közölte, hogy külpolitikáját a világ válsággócaira koncentrálva a béketeremtés célja fogja meghatározni: "Sikerünket nemcsak a megnyert csatákban fogjuk mérni, hanem az általunk befejezett háborúkban is, és ami talán a legfontosabb, azokban a háborúkban, amelyekbe soha nem is keveredünk bele."

Fekete Rajmund Amerika-szakértő a Magyar Nemzetben arra emlékeztet: Trump a 2020-as választási vereséget követően tudatosan készült arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke legyen, ő és csapata négy éven át dolgoztak azon, hogy milyen változtatásokat fognak bevezetni.

Beiktatása óra a normalitás irányába próbálja visszavezetni az Egyesült Államokat. Trumpék a belpolitikában rendszerváltást hajtanak végre, egy teljes elitcserét, a külpolitika kapcsán pedig felmérték, hogy - szemben a korábbi gyakorlattal – a világ más fontos szereplőivel is szükséges együttműködést kialakítani.

Trumpnak az erő politikáját kellett felmutatnia a nemzetközi térben, láttatva azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is erős hatalom, erről szól az „agresszív” kommunikációja is bizonyos országokkal szemben.

Demkó Attila biztonságpolitikai elemző értékelése szerint Trump lerombolta azt az illúziót, hogy amit sokan „közös értékeknek” tartanak Európában, azok nem feltétlenül közösek. Hogy a többnyire liberális, baloldali és szélsőbaloldali értékek közül például a multikulturalizmust, a menekültekkel kapcsolatos Wilkommenskulturt, a nemi kérdésekre való túlzott összpontosítást több kormány, s még több párt elutasítja. A Trump-kormányzat fellépett az ellen, hogy egyes országokat, (a nem mainstream pártokat, mint például a francia Nemzeti Tömb, a lengyel PiS és a német AfD), amelyek ellenzik az európai föderalizmust, figyelmen kívül lehessen hagyni és karanténba lehessen helyezni.

Fekete szerint Trump félretolta a politikai korrektségnek nevezett taburendszert.

"2025. január 20-tól közelebb kerültünk ahhoz, hogy ne lehessen az európai értékek védelmének nevezni a keresztény-fehér kultúra eltűnésével fenyegető Willkommenskulturt, az iszlám térfoglalás előtt kitárt kapukat, multikulturalitásként emlegetni a tényleges kulturális sokszínűség alapját biztosító nemzetállamok felszámolását, jogállamnak és demokráciának a klasszikus liberális értékeket sárba tipró woke-diktatúrát."

A Trump által nemrégiben aláírt amerikai nemzetbiztonsági stratégia kimondja azt is, hogy a Trump-kormányzat ápolni fogja a kapcsolatokat Európa "hazafias pártjaival", amelyek ellenzik a brüsszeli "nem választott hivatalnokokat". A kiszivárgott, hosszabb amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) szerint a Trump-kormány Európa jövőjét kulturális és politikai értékvonalak mentén alakítaná át. A dokumentum egyik legfontosabb eleme, hogy Magyarországot a „kulcsországok” között említi, amelyekkel Washington szorosabbra fogná a kapcsolatot. A Defense One által látott kiszivárgott dokumentum szerint Európa „civilizációs töréspont” felé tart a bevándorlás és a szólásszabadság-korlátozások miatt, így Washington úgy véli, hogy a kontinens jövője csak a jobboldali, szuverenitáspárti kormányokkal szövetkezve formálható újra.

Magyarország számára a józan ész politikájának visszatérése azt is jelentette, hogy Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i washingtoni találkozóján a magyar delegáció soha nem látott magas szintű fogadtatásban részesült a Fehér Házban.

Donald Trump tulajdonképpen barátjaként fogadta Orbán Viktort, akire több alkalommal is jó vezetőként hivatkozott, és a munkaebédet megelőző rögtönzött sajtótájékoztatón maga mellé ültette a magyar miniszterelnököt, lehetőséget teremtve arra, hogy az amerikai elnöknek címzett kérdésekre a magyar kormányfő is reagáljon, kiegészítse, ami „egy rendkívül fontos diplomáciai gesztus”.

A magyar kormánynak sikerült mentességet szereznie

az orosz energiára vonatkozó szankciók alól;
új típusú energetikai együttműködést indítunk az LNG, valamint a nukleáris fűtőanyag beszerzésének és a nukleáris technológiának a terén;
a gazdasági együttműködés keretében számos új amerikai befektetés érkezik hazánkba;
új haditechnikai és űrkutatási együttműködések is születtek.