Trump szerint Európa egy "leépülő kontinens"

Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.

Az Egyesült Államok stratégiáját mindenek felett az motiválja, ami Amerika számára előnyös – áll a Fehér Ház által közzétett 33 oldalas dokumentumban,

amely Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta az első hivatalos kinyilatkoztatása az ország nemzetbiztonsági stratégiájának.

A Joe Biden által meghatározott elképzelés inkább a külföldi szövetségek újraélesztését tartotta szem előtt. „A korábbi stratégiák nem voltak tekintettel az Egyesült Államok legfontosabb érdekeire, és más országok védelmének terhét az amerikai lakosság vállára helyezték. Vége azoknak az időknek, amikor az Egyesült Államok Atlaszként az egész világrendre felügyelt. Most már Amerika az első” – olvasható a szövegben.

„Stratégiai stabilitás” Oroszországgal karöltve

Amerika egyik létfontosságú érdekének nevezték az új stratégiában az ukrajnai háború lezárását annak érdekében, hogy „ismét megteremtsék a stratégiai stabilitást Oroszországgal”.

Washington szerint az európai politikusoknak „irreális elvárásaik” vannak az ukrajnai békével kapcsolatban.

Számos országban ingatag kisebbségi kormány van hatalmon, közülük többen lábbal tiporják a demokrácia alapelveit, hogy visszaszorítsák az ellenzéket. Az európaiak nagy többsége békére vágyik, de ez a törekvés a politikájukban alig tükröződik – mondták ki a dokumentumban.

Civilizációs pusztulás Európában

Az Egyesült Államok régi európai szövetségeseiről emellett azt is kimondták, hogy nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális válsággal is szembe kell nézniük.

A gazdaság stagnálását Európában „a civilizációs megsemmisülés egyre valósabb és egyre határozottabb kilátása árnyékolja be” – áll a dokumentumban.

Az Egyesült Államok szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása és a nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.

„Ha a mai trendek folytatódnak, a kontinens 20 év múlva vagy még annál is rövidebb időn belül felismerhetetlenné válik. Ebből adódóan jelenleg messze nem egyértelmű, hogy az európai országok rendelkezni fognak elég erős gazdasággal és hadsereggel ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak” – fogalmaztak az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában. Hozzátették: „A patrióta európai pártok egyre bővülő befolyása nagy optimizmusra ad okot”.

A stratégiai dokumentumban célként tűzik ki a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet és a migráció ellenőrzését a nyugati féltekén.

Kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával – de Tajvan elleni agresszióról szó sem lehet

A Közel-Kelettel kapcsolatban az új elképzelés szerint fel kell hagyni „azzal a szerencsétlen kísérletezéssel, hogy kioktatják a térség országait, különösen a perzsa-öbölbeli monarchiákat a hagyományaikról és a kormányzásról”. Trump elnök megerősítette az ottani kapcsolatokat, és a közel-keleti országokra gazdasági lehetőségekként tekint, az arab államokat egyre inkább „a partnerség, a barátság és a beruházások” lehetséges helyszíneinek tartja. „Bátorítjuk és üdvözöljük a reformokat, amikor és ahol azok organikusan kialakulnak anélkül, hogy mi igyekeznénk őket előírni” – húzták alá a dokumentumban.

Washington emellett a dokumentum szerint arra törekszik, hogy „újra kiegyensúlyozza” az amerikai-kínai kapcsolatokat, továbbá ellenszegüljön Peking Tajvan irányában mutatott agresszív hozzáállásának.

Ez utóbbi érdekében az Egyesült Államok azt szeretné, hogy térségbeli szövetségesei nagyobb erővel szálljanak szembe a kínai nyomással, és fordítsanak többet a saját védelmükre.

„Az amerikai hadsereg egymagában nem képes ezt megoldani, és nem is kell, hogy képes legyen rá. Szövetségeseinknek a kollektív védelem érdekében többet kell költeniük, és legfőképpen többet kell cselekedniük” – áll a washingtoni dokumentumban.

Németország már reagált is az amerikai dokumentumra

Németország elutasítja az amerikai biztonsági stratégia „külső tanácsait” – közölte Johann Wadephul német külügyminiszter  egy pénteki sajtótájékoztatón.

Wadephul azt mondta:  Berlinnek nincs szüksége külső tanácsokra a szólásszabadsággal vagy a demokratikus társadalmak szerveződésével kapcsolatban.

Elmondta, hogy ezeket a kérdéseket Németország alkotmányos rendje szabályozza, amely rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztásáról és a sajtószabadságról is.

Hozzátette: az Egyesült Államok volt és marad „a legfontosabb szövetségesünk a szövetségben [vagyis a NATO-ban – a szerk]. Ez a szövetség azonban a biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik”. A miniszter szerint a szólásszabadság vagy a szabad társadalmak szerveződésének kérdései nem tartoznak a szövetség hatáskörébe, ami Németországot illeti.

„Úgy véljük, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben teljes mértékben önállóan tudjuk megvitatni és megvitatni, és nincs szükségünk külső tanácsokra” – mondta Wadephul a Deutsche Welle szerint. Ugyanakkor kijelentette, hogy részletesen elemezni fogják az új amerikai biztonsági stratégiát.

Jürgen Hardt, a német kormánypárti CDU/CSU pártszövetség külpolitikai szóvivője szintén kritizálta az amerikai stratégiát.

„Az amerikai elnök Európáról alkotott véleménye nagyon egyoldalú, talán azért, mert téves információkat kapott olyan forrásoktól, mint az európai jobboldali radikális pártok, vagy néha úgy hangzik, mintha Putyin beszélne Európáról”

– mondta Hardt a Deutsche Wellének. Emellett aggodalmát fejezte ki az amerikai stratégiával kapcsolatban, és azt sugallta, hogy Trump ezzel „aktívan be akar avatkozni az Európai Unió tagállamainak politikájába”. „Mi nem avatkoztunk be az Egyesült Államok ügyeibe, és elvárjuk, hogy az Egyesült Államok se avatkozzon be a német demokráciák ügyeibe” – szögezte le.

Brüsszel is reagált röviden

Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho szintén elutasította az EU-val szemben az amerikai stratégia által megfogalmazott vádakat egy sajtótájékoztatón – köztük azokat az utalásokat, miszerint az EU aláássa a politikai szabadságot és szuverenitást, hogy a migrációs politikájával kárt okoz a kontinensnek, és hogy akadályozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A szóvivő azonban egyelőre nem kívánt további kommentárt fűzni a dokumentumhoz„Még nem volt időnk megvizsgálni és értékelni a kérdést, ezért egyelőre nem tudunk hozzáfűzni semmit” – idézte a szóvivőt a német dpa hírügynökség.

Határozott üzenetet próbált küldeni Washingtonba Ursula von der Leyen: az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Államok elnökének semmi keresnivalója nincs az európai demokráciák belügyeiben. A brüsszeli POLITICO 28 gálaestjén adott interjúban Ursula von der Leyen világossá tette, hogy az európai választások kimeneteléről kizárólag az európai polgárok dönthetnek.   „”

„Nem a mi dolgunk eldönteni, ki vezessen egy országot – ez a választók szuverenitása, és ezt védeni kell” – fogalmazott a bizottsági elnök, reagálva az Egyesült Államok nemrég nyilvánosságra hozott új nemzetbiztonsági stratégiájára. Hozzátette: „senki másnak nincs joga ebbe beavatkozni”.

A feszültséget az a washingtoni stratégiai dokumentum váltotta ki, amely szerint Európát húsz éven belül „civilizációs megsemmisülés” fenyegeti. Az amerikai üzenet több európai vezető politikus véleményével összhangban van, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökével. A stratégia élesen bírálja az európai kormányok azon törekvéseit, amelyekkel az általuk szélsőségesnek titulált politikai erőket próbálják korlátozni, és ezeket politikai cenzúrának minősíti.

A dokumentum azt javasolja, hogy „ellenállást kell építeni Európa jelenlegi irányvonalával szemben” az uniós tagállamokon belül.

Ursula von der Leyen szerint éppen ezek a külső befolyásolási kísérletek indokolják az úgynevezett „Demokráciapajzs” uniós kezdeményezést, amely az online térben – különösen a választások idején – erősítené fel a külföldi beavatkozás elleni fellépést.

Bár hangsúlyozta, hogy mindig is jó munkakapcsolatot ápolt az amerikai elnökökkel, és ez jelenleg is így van, a bizottsági elnök szerint Európának elsősorban saját magára kell összpontosítania. Mint mondta, meggyőződéses transzatlantistának tartja magát, de az EU-nak tudnia kell, hol áll, miben erős, és ezekre kell építenie.

„A kapcsolatunk az Egyesült Államokkal megváltozott – azért, mert mi magunk is változunk” – fogalmazott, majd arra szólította fel az európai vezetőket, hogy álljanak ki az egységes Európa mellett, és vállalják büszkén saját politikai identitásukat. Szavait a közönség tapsa kísérte.

A háttérben tovább növeli a feszültséget Donald Trump legutóbbi nyilatkozata, amelyben Európát „leépülő” kontinensnek nevezte, vezetőit pedig gyengének. A Politico The Conversation című podcastjában az amerikai elnök úgy fogalmazott: szerinte Európa vezetői „nem tudják, mit csinálnak”.