Asztalt terítenek az elhunyt lelkeknek, gyertya jelzi, ki fog előbb meghalni – Magyar népszokások Mindenszentekkor
November eleje a csendes megemlékezés ideje. A Mindenszentek és a halottak napja évszázadok óta az összetartozás ünnepe. Egykor külön megterítettek az asztalnál az elhunytaknak és volt, ahol a gyertyák száma megjósolta, ki hal meg legközelebb. Ezek is generációkon át öröklődő, magyar népszokások.
Ahogy az őszi köd lassan rátelepszik a tájra, Magyarországon milliók gyújtanak gyertyát az elhunyt szeretteikért. A temetők a Mindenszentek és a halottak napja alkalmából fénybe borulnak, hiszen mécsesek sora borítja be a sírokat.
Mindenszentek: a lelkek gyakran hazalátogattak, de a gyertyafény visszavezeti őket
A magyar néphit szerint Mindenszentek és halottak napja között a halottak lelkei hazalátogatnak, hogy megpihenjenek a szeretteik otthonában. Ezért régen megterítettek számukra: sót, kenyeret és vizet tettek az asztalra, néhol egy teljes vacsorát is adtak. Göcsejben például a családok éjszakára terítettek a halottaknak, majd az ételt másnap a szegényeknek adták. Erdélyben az ételt a temetőbe vitték, hogy az elhunytak „jóllakjanak” a szeretetből.A Dunántúlon szokás volt a lélekharangozás is.Az emberek egymás után húzták meg a templom harangját, mindenki annyiszor, ahány halottja volt. A harangszó alatt csendben imádkoztak, mert úgy tartották, ilyenkor a lelkek megpihennek, megszabadulnak szenvedéseiktől.
Miért gyújtjuk a gyertyát?
A gyertyagyújtás ma is az ünnep legmeghittebb szertartása. A néphit szerint a fény megmutatja a lelkeknek az utat, hogy visszataláljanak a sírjukhoz, és ne kísértsék az élőket. Az Alföldön és a Vajdaságban régen úgy tartották, hogy akinek a gyertyája leég először, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát pedig tilos volt más sírra áttenni, mert a halott bűne és bánata átszállt volna vele.
Szeged környékén és a Dél-Alföldön kolduskalácsot sütöttek: egy kerek, fehér, mézzel bevont kalácsot, amit mise után a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak. Az adakozást nemcsak jócselekedetnek, hanem imádságnak is tekintették, hiszen a koldus is fohászkodott a család halottaiért.
Tilos volt a munka
Régen, a halottak hetében tilos volt dolgozni: nem mostak, illetve nem végeztek nehéz munkát. Úgy tartották, ha valaki ilyenkor dolgozik, azzal megzavarja a holtak nyugalmát, és bajt hoz a házra. Ez az időszak valóságos pihenő volt a mezőgazdaságban, sok helyen ekkor tartották a vásárokat is.
Bár ma már kevesen terítenek a lelkeknek vagy sütnek kolduskalácsot, a halottainkról való megemlékezés szokása megmaradt. November 1-jén munkaszüneti nap van.
Ripost hírek
