
Fűtési szezon: íme néhány tévhit és tény a klímával fűtésről!
A napokban az éjszakák a megszokottnál hidegebbek, így sokan kapcsolták be otthon a fűtést. Vajon akik klímával vészelik át a hűvösebb napokat mélyen a zsebükbe nyúlhatnak majd? Most kiderül!
A klímával való fűtésről még mindig sok tévhit kering, például, hogy tönkre megy tőle a készülék, drága, nem fűti ki a lakást, huzatot csinál és igazán hidegben nem működik. Lássuk, ezek tényleg így vannak-e vagy valójában igenis megéri klímával fűteni az átmeneti időszakban!

1. Tévhit: a klíma csak hűtésre való
Tény: ez korábban valóban így volt, de a technológia ma már sokkal többet tud. A korszerű inverteres klímák (más néven levegő-levegő hőszivattyúk) hőszivattyús elven működnek, vagyis nem közvetlenül hőt termelnek, hanem a kinti levegőből nyert hőenergiát „szivattyúzzák át” a lakásba, még hideg időben is. Ennek köszönhetően a modern klímák nemcsak a nyári hűtésben segítenek, hanem energiatakarékos fűtési megoldást is kínálnak, akár önálló fűtésként is - olvasható az MVM weboldalán.
2. Tévhit: ha nagyon hideg van, nem lehet klímával fűteni
Tény: akár a mínuszokban is lehet klímával fűteni, mivel a kimondottan fűtésre is optimalizált modellekben speciális kompresszor és csepptálca fűtés is található, ami megakadályozza a berendezés eljegesedését. Az ilyen klímák kiváló hatásfokkal dolgoznak, akár extrém hidegben is. A legtöbb mai készülék akár -15 °C vagy -20 °C külső hőmérsékletig is képes hatékonyan működni.
3. Tévhit: a klímával való fűtés drága
Tény: egy korszerű klíma szezonális fűtési hatásfoka (SCOP-értéke) általában 3 és 5 között mozog, ami azt jelenti, hogy 1 kWh áram felhasználásával – az egész fűtési idényre vonatkozóan átlagolva – 3-5 kWh hőenergiát képes előállítani. Ez jóval hatékonyabb, mint például az elektromos fűtőpanelek (ahol 1 kWh áram ≈ 1 kWh hőenergia), de sok esetben még a gázfűtésnél is gazdaságosabb, különösen, ha H-tarifás kedvezményes áramot használunk. Így a klímás fűtés nemcsak megfizethető, hanem hosszú távon jelentős rezsiköltség-megtakarítást is eredményezhet.
4. Tévhit: a klíma nem képes felfűteni egy egész lakást
Tény: ez részben igaz, hiszen egyetlen klímaberendezés alapvetően csak annak az egy helyiségnek a fűtésére vagy hűtésére alkalmas, ahová fel van szerelve. Továbbá alulméretezett vagy rosszul elhelyezett készülékek esetén nem várhatjuk el, hogy a helyiséget vagy a teljes ingatlant komfortosan befűtsön. Ugyanakkor a megfelelő teljesítményű és jól megtervezett rendszerrel – akár több készülék alkalmazásával – egy teljes lakás vagy családi ház is hatékonyan felfűthető.
5. Tévhit: ha elmegyünk otthonról, ki kell kapcsolni a klímát
Tény: sokan gondolják, hogy a klímát minden távozáskor érdemes lekapcsolni, mert így energiát spórolnak. Ez azonban inverteres készülékeknél attól függ, hogy mennyi időt leszünk távol. A modern klímák folyamatosan, rugalmasan szabályozzák a teljesítményüket. Ha teljesen kikapcsoljuk, majd később újra bekapcsoljuk, a kompresszornak nagyobb energiát kell befektetnie ahhoz, hogy visszafűtse a kihűlt lakást. Ez összességében több fogyasztást eredményezhet. Éppen ezért a szakértői ajánlás az, hogy
- ha néhány órára, vagy egy napra távozunk, akkor a klímát nem kapcsoljuk ki, hanem alacsonyabb hőfokra állítjuk. Így a lakás nem hűl ki teljesen, és amikor hazaérünk, sokkal kevesebb energiát igényel a kívánt hőmérséklet gyors elérése.
- Többnapos távollét esetén pedig célszerűbb teljesen kikapcsolni, vagy időzített működést beállítani.
+1 Tévhit: a klímás fűtés kényelmetlen és huzatos
Tény: a régi típusú klímáknál valóban előfordult, hogy a hideg vagy meleg levegő irányított befújása huzatérzetet keltett. Az új modellek azonban már intelligens légterelőkkel, hőmérséklet-érzékelőkkel, és egyedi légáram irányítással rendelkeznek, így a levegő keringése nem zavaró, sokkal természetesebb. Emellett számos készülék csendes üzemmóddal, légszűrőkkel és páratartalom-szabályozással is rendelkezik, ami tovább növeli a mindennapi kényelmet.







