
Gesztenyeszezon: mitől szelíd és mitől vad egy gesztenye?
A parkokban, erdőkben szőnyegként terülnek el mostanában a gesztenyék. Megenni viszont nem lehet akármelyiket! Mutatjuk, mi ennek az oka és azt is, mi a különbség a vad- és a szelídgesztenye között!
A szelíd- és a vadgesztenyét könnyű összekeverni egymással, mivel első ránézésre sok a hasonlóság köztük és nagyjából egy időben is kezdenek el hullani a fákról. Ennek ellenére nagyon sok mindenben különböznek egymástól! Ezt érdemes tudni a különböző gesztenyetípusokról.

Ezt érdemes tudni a vadgesztenyéről
A vadgesztenye a görög szigetvilágban volt őshonos és török közvetítéssel terjedt el Európában. Akár 30-35 méter magasra is megnőhet, jól bírja a szárazságot, valamint a városi, szennyezettebb levegőt is. Virága tavasszal nyílik, ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz, a termése is ekkor érik be. A kemény, feszes gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak játékra, dekorációra, kreatív ötletek megvalósítására, emellett a vadgesztenyét a 19. században festékként, tisztítószerként használták, napjainkban pedig a gyógyszeripar használja fel óriási mennyiségben a virágát, kérgét, levelét. A magban lévő eszcin például jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén is. De akkor miért nem lehet megenni?
Ezért nem ehető a vadgesztenye
A vadgesztenye termése mérgező, mivel a vadgesztenye valójában nem a gesztenyefélék családjába, hanem a szappanfafélék családjába tartozik (bokrétafának és lógesztenyefának is hívják). Emiatt emberi, állati fogyasztásra nem alkalmas, lenyelve hányingert, hányást okoz és főleg a gyerekekre és a kutyákra jelenthet veszélyt. A növény leveléből, kérgéből sem érdemes házilag semmit készíteni!
Ezt érdemes tudni a szelídgesztenyéről
A szelídgesztenye névrokonánál jóval magasabbra, akár 50 méteresre is megnőhet, igaz, ez évszázadokig tarthat és akár 1000 évig is elél egy ilyen növény. Viszonylag idősen, 15-20 évesen terem először. A termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is. Ezen kívül rengeteg ásványi anyag található benne, többek között
- kálium,
- magnézium,
- foszfor
- és réz is.
A gyümölcs vitaminokban is gazdag (B1, B2, B6, C és E-vitamin is van benne) ezért a gyógyászatban is használják, többek között érrendszeri betegségeket kezelnek vele, de a csontritkulást is segít megelőzni. Szelídgesztenyefa azonban nem terem minden sarkon. Magyarországon a Duna-kanyarban Nagymaros körzetében, a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas és Somogy megyében, valamint Pécs környékén jellemző - olvasható a szupermenta.hu-n.

Így lehet a két gesztenyét megkülönböztetni egymástól
A szelídgesztenyét a vad és ehetetlen társától a burka (kupacsa) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni: a szelídgesztenyéé sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. A másik nagy segítség a növények virága: a szelídgesztenyefa nyáron hozza barkás virágait, a vadgesztenye pedig tavasszal.
Milyen a jó szelídgesztenye?
A boltokban, piacokon lehetőleg ne a hálós kiszerelést, hanem a súlyra vehetőt keressük. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és csak a keményeket tegyük a kosárba. Amelyik héját be tudjuk nyomni, már biztos nem jó, valószínűleg már penészes belül. Az ideális szelídgesztenye fényes felületű, nem kotyog, ha megrázzuk, a felülete sima, barna és olajos tapintású, nincs rajta apró, kártevő vájta lyuk vagy repedés. A másik teszt, amin jó, ha megfelel az áru, a szaglásvizsgálat: állott, dohos szagú termékért ne fizessünk. Hazaérve felhasználásig tartsuk hűvös helyen, de semmiképp ne zacskóban.







