Neked jól megy a helyesírás? Kvízünkből most kiderül

Mennyire ismered a rövidítések, jelek és mozaikszók helyesírását? Tedd próbára magadat a helyesírás kvízzel!

Gyakran használjuk szóban a MÁV, az OTP vagy az ENSZ mozaikszavakat, ha pedig kémiával vagy sportautókkal foglalkozunk, leírhatjuk egyes anyagok vegyjelét vagy az autók sebességét. Tudod, hogyan írjuk ezeket helyesen? Esetleg szoktad írásban ragozni őket? A rövidítések, jelek és mozaikszók egy külön fejezetet képeznek a magyar nyelvtanban. Ez a helyesírás kvíz segít kideríteni, mennyire ismered a szabályokat!

Helyesírás kvíz – rövidítések, jelek és mozaikszók

A helyesírás sokszor nehéznek tűnik, pedig valójában kikövetkeztethető szabályokról van szó itt is. A mozaikszók valamely több szóból álló (magyar vagy idegen) név első kezdőbetűiből alakultak ki. A betűk nevét szoktuk kimondani egymás után, pl.: OTP (Országos Takarékpénztár) [ó-té-pé]. Más esetekben összeolvassuk a betűket, pl.: MÁV (Magyar Államvasutak) [máv], tb (társadalombiztosítás) [té-bé]. A mozaikszók előtti határozott névelő pedig a kiejtett alakhoz igazodik, pl.: a MÁV, az OTP, az áfa.

Keletkezésük szerint a mozaikszók lehetnek betűszók vagy szóösszevonások. Attól függően, hogy tulajdonnevekből vagy közszavakból jöttek-e létre, nagy- vagy kisbetűvel írjuk őket. A szóösszevonások olyan mozaikszavak, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Az alapján, hogy tulajdonnevekből vagy közszavakból keletkeztek-e, kétféle írásmódjuk lehetséges.

Sem az alkotóelemeik közé, sem utánuk nem teszünk pontot, csak ha a mondat végén állnak, pl.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), LSD (lizergsav-dietil-amid).
A kiejtett hangalakjuknak megfelelően fűzzük hozzájuk a toldalékokat.
A betűszók esetén a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak a mozaikszókhoz, pl.: MÁV-ot, az ENSZ-szel; tbc-s, tv-zik, DNS-sel.
Figyelem! Betűszók esetén a szó végi a, e, o magánhangzó nem nyúlik meg, a helyes alak tehát ELTE-re, MTA-nak stb., ékezet nélkül.
Szóösszevonások és nem betűzve kiejtett mozaikszók esetén a toldalékot egybeírjuk a kiejtett alakkal, pl.: az Alitaliánál; gyesen (van), áfát, áfáról. DE: a Keravill-lal.

A rövidítések csak írásban jelennek meg, kiejtve viszont a teljes alakjukat használjuk, például u. helyett utca vagy Bp. helyett Budapest. Egyes esetekben csak a rövidítés végén van pont, egyszerű és összetett szavak esetén, ha több betűből álló rövidítésük egységes csoportot alkot, például ált. (általános), gk. (gépkocsi) vagy Szfv. (Székesfehérvár).

Más esetekben a rövidítés tagjai között is van pont. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi tagból áll, mint ahány szóból a szókapcsolat. Ilyenkor a tagokat ponttal különítjük el egymástól, például i. sz. (időszámításunk szerint), Kr. e. (Krisztus előtt), s. k. (saját kezűleg).
A rövidítésszerű jelek általában olyan jelzésekre utalnak, mint mondjuk a mértékegység, egy kémiai anyag vegyjele, pénznemek vagy égitájak. Ezek végére általában pontot teszünk.

Ezek alapján mennyire ismered a szabályokat? Tedd próbára magadat a kvízünkkel!