„Foglár fogán foglyuk van. Nosza tömni fogjuk” – ez a mondat így helyes? Elipszilon és J helyesírási kvíz

Muszáj vagy muszály? Lesújtó vagy lesúlytó? A helyesírás terén ez a kérdés talán a legnehezebb, mert a legtöbb szabállyal ellentétben itt nem kikövetkeztethető, hogy elipszilon vagy sima j betűt használjunk egyes szavaknál. Te ismered ezeket a szavakat?

Elipszilon és J - ezt bizony meg kell tanulni

A helyesírási szabályok általában egyértelműen rendelkeznek az ilyen szabályokról, ráadásul a köznyelv folyamatosan formálja is azokat. A köznyelv hangrendszerében azonban már nincs meg az a régi hang, amelyet ly-nal jelöltünk, írásban viszont megtartottuk az ly, vagyis az elipszilon betűt, ezért számos szóban hagyományosan megőriztük az ly-t.

Az MTA helyesírás ly írására nincsenek pontos szabályok, mert sokféle ly-nal írandó szó van. A szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk, lyukban, lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas. 

Ha a [j] hang a szó végén fordul elő, a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Az egy szótagú szavak közül a boly, hely, mély, moly, süly, gally szavak írandók ly-nal.

A névmásokban ly-nal jelöljük a [j] hangot, például: ily, ilyen, mely, amely, amelyik, mily, milyen, oly, olyan.

A több szótagú szavak többségében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett [j]-t, például: akadály, bagoly, csekély, harkály, kevély, kristály, mosoly, osztály, ragály, tartály;. Kivételek például: lakáj, muszáj, papagáj. 

A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj, ej végűek, például: csevej, dörej, duhaj, karaj (és karéj), óhaj, sóhaj, olaj, robaj, talaj, tolvaj, zörej, zsivaj. Kivétel például a pehely, tavaly és a zsindely.

Ezek alapján tudod, hogy az alábbi szavakat hogyan írjuk?