
Az amerikaiak értékelték a magyar és a nyugat-európai emberi jogi helyzetet. Szerinted ki teljesített jobban?
A kedden Washingtonban bemutatott éves amerikai jelentés érdekes következtetésekre jutott.
Magyarország az emberi jogok fellegvára! - így lehetne legalábbis összefoglalni azt az amerikai jelentést, amit kedden mutattak be Washingtonban. Az amerikaiak minden évben azt vizsgálják, hogy melyik országban milyen védelmet kapnak az emberi jogok, és milyen a szólásszabadság helyzete.

Magyarország kiválóan teljesít
Az amerikai külügyminisztérium által közzétett tanulmány a hazai sajtószabadság kapcsán megerősíti, hogy az alkotmány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormány intézkedései a médiapiacon a nemzetbiztonsági érdekek védelmét szolgálják, míg a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása a külföldi befolyás elleni fellépést és a társadalom, valamint az állam átláthatóságának és védelmének erősítését célozza. A jogszabályok tiltják a gyűlöletbeszédet, a holokauszt és más totalitárius bűnök tagadását, ezzel is kifejezve a történelmi felelősségvállalást.
A munkavállalói jogok területén a jelentés kiemeli, hogy Magyarország biztosítja a dolgozók jogait, beleértve a munkaidőre, a biztonságos munkakörnyezetre és a kollektív szervezkedésre vonatkozó szabályokat.
A gyermekvédelem területén Magyarország következetesen lép fel a gyermekmunka és a gyermekházasság ellen, a nemzetközi normáknak megfelelően.
Menekültügyi politikájában a kormány a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelmét helyezi előtérbe, ugyanakkor együttműködik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, és biztosítja a menedékkérők jogait a hazai jogszabályok keretein belül.
Az antiszemitizmus elleni küzdelem továbbra is fontos eleme a magyar kormány politikájának. Bár a jelentés megemlíti az antiszemita incidensek növekedését, a kormány határozottan fellép minden gyűlöletbeszéd és erőszak ellen, megerősítve a zsidó közösség védelmét.
Jelentős problémák Németországban
A legolvasottabb német napilap, a Bild is beszámol a jelentésről, ők azonban értelemszerűen a Németországról szóló fejezetet emelik ki. Marco Rubio minisztériumának jelentése szerint Németországban „korlátozzák a szólásszabadságot”, például az internetes állítólagos gyűlöletbeszéd elleni fellépés révén.
Az antiszemitizmus témájában a szerzők azzal vádolják a német hatóságokat, hogy túlságosan a jobboldali szélsőségesekre összpontosítanak, miközben lekicsinylik a muszlim migránsok szerepét.
A német lap megjegyzi, hogy Németország nincs egyedül ezzel a kritikával. Trump amerikai kormányzata hasonló vádakat fogalmazott meg Franciaország és Nagy-Britannia ellen is. Minden esetben a vádak a szólásszabadság állítólagos elégtelen védelmére és az antiszemitizmus kezelésében mutatkozó politikai egyensúlyhiányra vonatkoznak.







