Indul az idei albérletszezon: ilyen árakkal és buktatókkal érdemes számolni!

Több tízezer leendő egyetemista tudja meg július 23-án, hogy hová vették fel. A piacon ezt a napot tekintik az albérletszezon kezdetének. Ilyenkorra időzíti a legtöbb lakástulajdonos a hirdetése közzétételét és sok lakáskereső ilyenkor kezdi meg az ingatlanvadászatot. Mutatjuk, mi mindent lehet tudni!

Ennyit drágultak az albérletek tavaly óta

2025 júniusában országosan 7,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak éves összevetésben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Ez jelentős mérséklődést jelent a lakásárak 14 százalékos drágulásához képest. Budapesten még markánsabb a különbség: a fővárosban a bérleti díjak tavaly júniushoz képest mindössze 6,7 százalékkal emelkedtek, miközben a lakások ára 19 százalékkal nőtt.

Lesz bőven miből válogatni

Július közepén a bérlők már 16.500 kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak, szemben az egy évvel korábbi 14.300 hirdetéssel szemben. Ez 15%-os növekedést jelent. Ráadásul a szakértők szerint augusztusban még több kiadó lakás jelenhet meg az albérletpiacon, ami középtávon tovább fékezheti a bérleti díjak emelkedését.

Ennyibe kerülnek most az albérletek az egyetemvárosokban

• Budapesten 270.000 forintos átlagos havi bérleti díjjal érdemes számolni, ami azt jelenti, hogy van kiadó lakás a piacon 370.000 forintért (II. kerület), de 160.000 forintért is (XXIII. kerület),
• Debrecenben 248.000 forint az átlagos bérleti díj.
• Győrben és Székesfehérváron 200–210 ezer forint.
• Szegeden 165.000, Pécsett 185.000 forint, míg Miskolcon mindössze 125.000 forint-derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Mire érdemes figyelni albérletkeresés közben?

A szerződés aláírása előtt mindig tisztázzuk, kitől vesszük ki pontosan a lakást, illetve milyen kapcsolat fűzi a bérbeadót az ingatlanhoz: ő a tulajdonos, vagy csak annak egy képviselője? Ha azt állítja, hogy ő a tulajdonos, akkor kérjük el a tulajdoni lapot és nézzük át. Amennyiben egy másik bérlővel, haszonélvezővel szerződünk (pl. szobát bérelünk), kérjük el az ő bérleti szerződését, a tulajdonos hozzájárulását igazoló dokumentumot és a lakás, ház tulajdoni lapját is. Így lehet azt elkerülni, hogy olyannal szerződjünk, aki hivatalosan nem is jogosult a bérbeadásra és simán csak lelép a foglalóval, kaucióval.

Mi legyen mindenképpen a bérleti szerződésben?

A legfontosabb, hogy mindenképp kell szerződés! Először is, legyen tisztázva a szerződés időtartama, vagyis, hogy határozott vagy határozatlan ideig érvényesek a benne leírtak. Ezen kívül tartalmazza a kaució pontos összegét, és azt is, hogy milyen estben nem jár ez az összeg vissza, mire nyújt pontosan fedezetet. Tisztázzuk a szerződésben azt is, hogy a rezsit ki, mikor és mi alapján fizeti. A beköltözéskor készítsünk átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ami szintén legyen a szerződés része. Ebben rögzítsük a lakás állapotát és a berendezési tárgyakat is. Így elkerülhető, hogy olyat kérjenek rajtunk számon a kiköltözéskor, ami korábban nem is volt a lakásban. Lehetőség szerint menjünk el egy közjegyzőhöz is és foglaltassuk okiratba az aláírt szerződést, így az abban foglaltakat nem csak a bérlőnek, a bérbeadónak is kötelezően be kell majd tartania.

Legyünk tisztában azzal is, milyen jogcímen adunk át pénzt

Ehhez nem árt tudni, mi a különbség a kaució, az óvadék, a foglaló és az előleg között. A kaució az óvadék hétköznapi elnevezése, ami tulajdonképpen egy biztosíték, amit a bérlők fizetnek ki a lakás tulajdonosának, még a beköltözés előtt. Ennek összege általában a bérleti díj kétszerese, de manapság akár a háromszorosa is lehet, a pontos mértékét a tulajdonos határozza meg! A foglaló már kicsit más tészta: ha egy szerződésben a foglaló kifejezés szerepel, akkor az azt jelenti, egyfajta biztosítékot várnak tőlünk arra, hogy nem gondoljuk meg magunkat. Ez az összeg nem azonos a kaucióval, óvadékkal! Abban az esetben, ha a szerződés nem jön létre, akkor a meghiúsulásért felelős fél elveszíti ezt az összeget! A foglaló tehát csak akkor jár vissza, ha a szerződéskötés valami olyan körülmény miatt nem jön össze, amiről egyik fél sem tehet. Az előlegről pedig azt érdemes tudni, hogy szintén egyfajta biztosíték, de olyan esetben is visszajár, ha meggondoljuk magunkat és mégsem vesszük ki a lakást.