Nélkülük nem lenne mit ennünk, mégis egyre kevesebben vannak – így óvhatjuk a méheket!

2018 óta május 20-án tartjuk a méhek világnapját. Mutatjuk, miért pont ekkor és azt is, mit tehetünk hétköznapi emberként azért, hogy megvédjük ezeket a rovarokat. Nélkülük ugyanis hatalmas bajban lenne az emberiség!

Május 20. a méhek világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében 2018-tól május 20-a a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára kívánta felhívni a világ figyelmét. De miért éppen ezen a napon ünnepeljük a méhek világnapját? Azért, mert 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola vezetője, Anton Janša. Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja - olvasható a Wikipédián.

Miért olyan fontosak a méhek?

A beporzók és így a méhek szerepe nemcsak a környezetünk, de a gazdaság szempontjából is létfontosságú. A statisztikák szerint a méhek az uniós élelmiszer termelés 76%-át befolyásolják. Számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához is vezethet. Ez pedig a mezőgazdaságban és az élelmiszer-biztonság területén is éreztetné a hatását. Vagyis nagy bajban lennénk nélkülük: alig lenne mit ennünk.

Hogy segítenek nekünk a méhek?

A méhek a legfontosabb beporzók. 2000 vadméh faj van Európában és a világon élő méhek 10%-a él itt. Közülük a házi méh a legismertebb méhfaj. Rajtuk kívül főként a lepkék, bogarak, méhek, legyek, molylepkék, darazsak, madarak, mókusok, rágcsálók, majmok, hüllők és maga az ember végez beporzást, jóval kisebb hatékonysággal.

Egyre kevesebb a méh

Az ijesztő mértékű méhpopuláció csökkenéshez többek között az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak. Emellett az urbanizáció miatt egyre csökken ezeknek az élőlényeknek a mozgástere, az élelemforrásuk, és a helyük a fészekrakáshoz.

Mi lesz, ha tovább csökken a méhek száma?

A vadvirágok 78%-a, míg a termények 84%-a részben a beporzók tevékenységétől függ. Ha nincsenek beporzók, nincs termény, vagyis nem lesz mit enni. A becslések szerint emellett a világ növénytermesztésének 5-8%-a is közvetlenül az állatok általi beporzáson múlik. A beporzók ezenkívül - közvetve - hozzájárulnak a gyógyszerek, bioüzemanyagok és építőanyagok előállításához is, a méztermelésről nem is beszélve.

Hogy segíthetünk mi a méheknek?

Először is legyünk tisztában vele, hogy nem a méh, hanem a darázs az, amitől tartani kell. Emellett 

• részesítsük előnyben a bio gazdaságok, kertészetek termékeit, 
• kertészkedjünk otthon is vegyszermentesen, 
• ültessünk méhbarát virágokat a kertbe (pl. levendula, sáfrány, kasvirág, szellőrózsa, tátika, napraforgó, gyűszűvirág, lilaakác, orgona),
• vásároljunk helyi készítésű mézet,
•  itassuk őket nyáron vízzel de semmiképpen sem cukros vízzel! 

És ami a legfontosabb: ne irtsuk őket félelemből vagy nemtörődömségből.