INSIDER
Póktojások a Marson– megtalálták a vörös bolygó lakóit?
Azok a fekete gömböcskék póktojások lennének? A NASA a Perseverance és a Curiosity marsjárók által készített új, nagy felbontású panorámaképeket és videókat, melyeket közzé is tettek.
Mintha póktojásokból álló halmaz lenne a titokzatos, több száz apró fekete gömbből álló képződmény a Marson. A NASA Perseverance marsjárójának felvételein legalábbis úgy tűnik. A képződmény a ’Szent Pál-öbölnek’ elnevezett sziklán található. A kutatók szerint a póktojásszerű képződmények akkor kerültek a Szent Pál-öböl sziklára, amikor az a jelenlegi helyére került. Most a szikla ugyanis a már korábban felfedezett Jezero-kráter peremén lévő Witch Hazel-domb (Boszorkány Mogyoró-domb) lejtőin fekszik. De a Szent Pál-öböl szikla úgynevezett úszókőzet. Valahol távolabb keletkezett, majd odakerült, és így "kerülhettek" rá a póktojások. Ha megvan, hogy hogyan került jelenlegi helyére a szikla, megoldódik a póktojások rejtélye is.
Mit rejt a Marson talált póktojások titka?
Talán a képződmény akkor keletkezett, amikor egy meteorit becsapódott a Marsba, és az elpárolgó kőzet a képen is látható, póktojásokra emlékeztető, apró szemcsékké sűrűsödött. De a NASA szerint az is lehetséges, hogy a szikla a Witch Hazel-dombról gurult le. A domb egyik sötétebb rétegéből származhatott. A Witch Hazel-domb közelebbi vizsgálata megmondhatja a tudósoknak, hogy miből állnak ezek a sötétebb rétegek, és honnan vannak a póktojások.
Ha összetételük hasonló a Szent Pál-öböléhez, az vulkanikus tevékenységből származó rétegre, régi meteorbecsapódásra, de akár múltbeli talajvíz jelenlétére vagy valami egészen másra is utalhat...
- írták közleményükben a NASA képviselői.
A póktojások apró gömb alakú kavicsszerű képződmények, valójában kövek. Az a NASA képein is látszik, hogy nem oda való, azaz valahogy oda került. Valószínűleg a víz vitte oda, ahogy írják is az eredeti közleményben. De ennél többet jelenleg nem igazán tudnak mondani.
- nyilatkozta a Ripostnak Klagyivik Péter csillagász.
A kérdéses kis göbecsek valószínűleg hematit szferulák (gömbölyű ásvány) lehetnek, amelyek üledékes képződmények és felszín alatti vizek áramlásával kapcsolatos vasásványok kiválásával keletkezett ásványi kiválások.
- mondta el Kereszturi Ákos, a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársa.
A póktojások az élet nyomai?
A Szent Pál-öböl kőzet, és a rajta található "póktojás" képződmény mozgása a víz, a kőzet és a Mars geológiai erői közötti összetett kölcsönhatásokról árulkodnak, ami segíthet megválaszolni, hogy a bolygó a múltban otthont adhatott-e életnek. Ha a Witch Hazel-dombon, ahonnan a kőzet kivált, egykor talajvíz volt, akkor a Perseverance által gyűjtött kőzetminták némelyike tartalmazhat megkövesedett mikrobiális élet nyomait, amelyeket akár benne lehetnek a „póktojás”-szerű kőgömböcskékben is.
Nem lehet kizárni, hogy a "póktojások" biológiai eredetűek, de sok más magyarázat is lehet
- mondja Klagyivik Péter csillagász. Vagyis ugyan valószínűleg nem egy földönkívüli marslakó pókkirálynő rakta oda tojásait, de a gömböcskék vizsgálata a Marson található élet titkához mégis közelebb vihetnek. Sajnos nem mostanában. A NASA Mars Sample Return misszióját ugyanis valamikor a 2030-as évekre tervezik, amikor ezeket a kőzetmintákat fogják felszedni és további tanulmányozás céljából a Földre szállítani.
Ripost hírek
