Pontosan mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amiket kerülni kell? Ez a lista segít eligazodni!

A fagyasztott ételek, rágcsálnivalók és üdítőitalok kényelmesek és szinte mindenhol elérhetők, de ezek erősen feldolgozott élelmiszernek minősülnek. Ezekről már régóta azt feltételezik, hogy olyan betegségeket okoznak, mint az elhízás, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség. Honnan lehet tudni, hogy egy élelmiszer ultrafeldolgozott? Most kiderül!

Mik is azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

Alapvetően azokat az élelmiszereket és italokat nevezzük ultrafeldolgozottnak, amelyek alapanyagai számos feldolgozási lépésen estek át. Ezek az élelmiszerek gyakran tartalmaznak más összetevőket is, különösen a magas energiatartalmúakat, például telített zsírsavakat és cukrot, valamint adalékanyagokat, például aromákat, tartósítószereket és színezékeket. Az ilyen adalékokat tartalmazó élelmiszerek az ultrafeldolgozott ételek. Jellemzően ilyen termékek a 

• szénsavas üdítők, 
• a chips, 
• a fagylalt, jégkrém
• a csokoládé, 
• a cukorkák, 
• a hasábburgonya, 
• a margarin, 
• a gabonapelyhek, 
• az energiaitalok 
• és az ízesített joghurtok.

Hogyan ismerhetjük fel az ilyen élelmiszereket?

Egy brazil kutatócsoport kidolgozott egy értékelési módszert, ami az élelmiszereket feldolgozottságuk mértéke alapján 4 csoportba sorolja-számolt be róla a Nébih társoldala, a Rizikometer. A négy csoportból az első kettőbe tartozókat nagyobb biztonsággal, a harmadikba tartozókat mértékkel, a negyedikbe tartozókat pedig csak alkalmanként érdemes fogyasztani!

1. csoport: a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek

Ide tartoznak a természetben előforduló, változatlan formában fogyasztható ételek, mint a zöldségek, a gyümölcsök, a tojás vagy a gombák. A minimálisan feldolgozott élelmiszereket a fogyasztásra alkalmassá tétel érdekében tisztítják vagy konzerválják- ilyenek a kávé, a tea és az aszalt gyümölcsök. Ezek fogyasztása az összetevőik alapján nem jelentenek túl nagy egészségügyi kockázatot.

2. csoport: a feldolgozott alapanyagok, összetevők

Ezek olyan élelmiszerek, amelyeket általában nem önmagukban fogyasztunk, hanem feldolgozatlan ételekkel kombinálunk. Ide tartoznak például a növényi olajok, a vaj, a cukor és a só. Ezek mértékletes fogyasztása ugyancsak nem jelent egészségügyi kockázatot. Hogy pontosan mennyi fogyasztható ezekből biztonsággal, azzal kapcsolatban például az egészségügyi világszervezet (WHO) ajánlásait érdemes alapul venni.

3. csoport: a feldolgozott élelmiszerek

Az ebbe a kategóriába sorolt élelmiszerek több feldolgozási fázison mennek át, és általában cukrot, sót vagy olajat is adnak hozzájuk a tartósság, az íz és az állag javítása érdekében. A sonka, a sajtok, a sózott magok, a konzerv halak, a pácolt zöldségek, a sör és a bor ilyenek. Ezek fogyasztása napi szinten nem ajánlott, de mértékkel különösebb egészségügyi kockázat nélkül fogyaszthatók, kivéve az alkoholt. Utóbbi fogyasztása még kis mértékben sem ajánlott.

4. csoport: az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Ebbe a csoportba a legmagasabb feldolgozottságú, ipari eljárások sorozatával előállított termékek tartoznak. Leginkább az ebbe a csoportba tartozó élelmiszereket érdemes kerülni. Ez persze nem azt jelenti, hogy időnként ne lehetne egy-egy hamburgert elfogyasztani, sokkal inkább azt, hogy az ilyen élelmiszerek hosszú távú, rendszeres fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokat hordoz.