Tények és tévhitek a száj- és körömfájás vírusról: sok a téves értesülés, ezért most rendet teszünk!

Tényleg elég lenne beoltani minden állatot és vége is lenne az egész fennforgásnak? Tényleg enni sem kapnak a fertőzött állatok? Nem fertőzött állatokat is leölnek itthon, ahogy Szlovákiában? Ilyen és ehhez hasonló, a száj- és körömfájás vírussal kapcsolatos kérdésekre adunk most hitelest választ!

Zajlik a szervezett védekezés a fertőzött területeken

A ragadós száj- és körömfájás vírust (RSZKF) eddig négy telepen igazolták Magyarországon: Kisbajcson, Levélen, Darnózselin és Dunakilitin. Az ezeken tartott több mint 8000 állatot leölik, majd elföldelik. Emellett a vírus további terjedésének megakadályozása érdekében többek között

• az érintett területen és több kilométeres körzetükben a hatóság védő- és megfigyelési körzetet állított fel,
• Rajkától Esztergomig minden határátkelőnél fertőtlenítő pontokat alakítottak ki,
• az autópályán Hegyeshalomtól Bőnyig minden kihajtónál szintén fertőtlenítő pontokat, fertőtlenítő szőnyegeket helyeztek el,
• korlátozzák az élőállatok szállítását, vágását, de még legeltetni sem lehet őket szabad levegőn,
• megtiltották az állatvásárok megtartását,
• felállították az állategészségügyi operatív törzset,
• minden - a vírussal érintett - telepen rendőrségi ellenőrzést vezettek be,
• minden telepnek egy, kijelölt állatorvosa lesz,
• rendszeresen vizsgálják a vadállományt is - eddig még nem találtak egy fertőzött vadállatot sem,
• betiltották a vadászatokat.

Miért van szükség ilyen fokú védekezésre?

Az RSZKF egy nagyon könnyen és gyorsan terjedő betegség és ha nem védekezünk ellene megfelelően, a hazai állatállomány nagy része odaveszhet. Nagy István agrárminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus a széllel is terjed, ezért sem ajánlott az érintett telepek környékére mennie senkinek, plusz azért sem, mert ez immár bűncselekménynek számít. Mindenkinek be kell tartania az állategészségügyi előírásokat, mert csak így fékezhető meg a ragadós száj- és körömfájás vírus - ezt már dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos közölte. A hatóság által elhatárolt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be, aki ezt megteszi, bűncselekményt követ el és elzárással büntethető.

Tények és tévhitek a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban

1. A legtöbben az állatok leölése ellen tiltakoznak, mondván, hogy létezik a betegség ellen vakcina, miért nem oltanak inkább „gyilkolás helyett”? A Nébih tájékoztatása szerint az, hogy az országos vakcinázás megoldaná a problémát, egy tévhit. A tény ezzel szemben az, hogy állategészségügyi és gazdasági okokból sem célszerű a vakcinázásra építeni a védekezést. Az RSZKF ellen ugyan valóban létezik vakcina, azonban annak alkalmazása nem akadályozza meg az állat fertőződését. Emiatt a beoltott állatok tovább hordozhatják és terjeszthetik a betegséget. Éppen ezért a hatóság elsősorban arra használja az állatok vakcinázását a fertőzött telepeken, hogy az állomány felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen, ezzel is mérsékelve a betegség terjedésének kockázatát.
2. Egy másik gyakori tévhit, hogy a már beoltott, de a fertőzött állományban lévő állatokat nem kell leölni. A hatóság ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a vakcinázott állatokat is le kell a későbbiekben ölni, az ország a kereskedelmi korlátozások alóli mentességét ugyanis csak ezt követően nyerheti vissza.
3. Elég lenne a fertőzött állományt karanténba zárni, mint 50 éve, felesleges az állatok leölése - olvasható több fórumon. A helyzet az, hogy ez is egy tévhit. Az 50 éve alkalmazott karanténozás ma nem használható megoldás. Egyrészt, mert a nemzetközi jogszabályok nem teszik lehetővé, másrészt, mert a túlélő állatok még évekig fertőznek, ezért a többi egészséges állatállomány megvédésének és a kereskedelem mielőbbi helyreállításának egyetlen módja a fertőzött telep állatainak mihamarabbi leölése.
4. Szegény állatokat lelövik. Ez is egy gyakori tévhit. Az igazság ezzel szemben az, hogy a fertőzött telepen a leölés a vágóhidakon alkalmazottal azonos módon történik. Vagyis az állatokkal nem vadászok vagy állatorvosok és nem puskával végeznek! A leölést megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek, hentesek végzik, úgynevezett behatoló rögzített závárzatú eszközzel.
5. Nem fertőzött állatokat is leölnek, megelőzésképp. Ez sem igaz. Magyarországon csak a bizonyítottan fertőzött telepek állatállományát számolja fel a hatóság, Szlovákiával ellentétben, ahol valóban végeznek megelőző jelleggel is leölést.
6. A fertőzött telepek sosem nyithatnak újra. Ez szintén tévhit. A fertőzött gazdaságot újra lehet telepíteni, legkorábban 21 nappal azt követően, hogy megtörtént a megfelelően elvégzett, dokumentált és a hatóság által felügyelt végső fertőtlenítés.
7. A leölt és elásott állatok további megbetegedéseket okozhatnak, ezért inkább el kéne őket égetni. Ez sem igaz! A valóság ezzel szemben az, hogy a vírus az elföldelés után már nem jelent kockázatot. Az elhullott állatok ártalmatlanítása szigorúan szabályozott módon, állategészségügyi előírások szerint történik. Az elföldelési eljárás pedig teljesen biztonságos, és évszázadok óta elfogadott módszer, a vírus a talajban nem marad életképes, így az a jövőben már nem jelent kockázatot.