Szendrey Júlia, a nő, akit a történelem sem tört meg - ma rá is emlékezünk

Szendrey Júlia sokkal több volt, mint Petőfi felesége, még szobrot is emeltek neki Koppenhágában. Mégis sokan csak a híres költő feleségeként ismerik. 

1848-ban nemcsak Petőfi feleségeként állt a szabadságharc mellé, hanem résztvevőként is: ő varrta a forradalmi zászlókat, és az elsők között tűzte ki a kokárdát, akkor, amikor a nőknek még nem volt hangjuk a politikában. Az életútja és munkássága messze túlmutat a költő múzsájának szerepén, hiszen ő maga is jelentős író, költő és műfordító volt, aki példaként szolgálhat a női önmegvalósítás terén.

Önálló irodalmi tevékenysége Petőfi Sándor tragikus halála után Szendrey Júlia nem vonult vissza a nyilvánosságtól, hanem saját irodalmi pályáját kezdte építeni. Versei és prózai művei az anyaság, a női sors és a személyes érzelmek mélységeit tárják fel. Költészetében az anyaság témája kiemelt szerepet kapott, melyet a “Bölcső mellett” című versében is megörökített. 

Bátor, öntudatos nő volt, aki újraházasodott és továbbra is írt. A korabeli társadalom nem tudta elfogadni, hogy egy nő lehet egyszerre író, fordító özvegy és új feleség is.

Szendrey Júlia egyik legjelentősebb irodalmi hozzájárulása Hans Christian Andersen meséinek magyar nyelvre történő fordítása volt. 1858-ban jelentek meg fordításai, melyek révén a magyar olvasóközönség először ismerhette meg a dán meseíró történeteit, mint például “A rendíthetetlen ólomkatona” és “A császár új ruhája” vagy  a "Kis gyufaárus lány". A dánok szobrot állítottak neki 2018 decemberében Koppenhágában, Charlottenlund városrészben.

Szendrey Júlia példakép a nők előtt

A 19. században, amikor a nők szerepe elsősorban a családra korlátozódott, ő bátran lépett ki a társadalmi elvárások szorításából. Nemcsak feleség és anya volt, hanem önálló alkotó, aki saját jogán is maradandót alkotott az irodalom terén. Az ő példája hozzájárult a nők társadalmi szerepének kitágításához, és ma is példaként szolgálhat mindannyiunk számára.  Szendrey Júlia egy olyan nő volt, aki nem félt a saját útját járni, egy korban, amikor ez lehetetlen volt. Nőnapon emlékezzünk rá is, és minden nőre, aki mert önmaga lenni.