Jégtörő Szent Mátyás napja: ha ezt megteszed ma, véget ér a jeges tél

Ha azt mondjuk neked, hogy ma van február 24. hétfő, jégtörő Szent Mátyás napja, akkor valószínűleg egyből az időjárás jut eszedbe. Most azonban nemcsak arról, hanem számos népi hiedelemről is olvashatsz!

A mai egyfelől Szent Mátyás apostol ünnepe: amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivel az áruló Júdás felakasztotta magát. Kellett még egy méltó személy, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám meglegyen. Jézus mennybemenetele után, de még pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást, a tanítványok szűkebb köréből.

A népi hiedelem és hagyomány szerint Szent Mátyás apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. Ha minden igaz, akkor reggel már te is megtapasztalhattad, hogy egyre inkább hallani a csicsergésüket, ami a közelgő tavaszt jelzi számodra.

A Mátyás-napi időjárásból sokan a mai napig úgy gondolják, hogy meg lehet jósolni az éves termés mennyiségét, minőségét. Ugyanez a hír járja a tojásszaporulatról, melyhez egy külön hiedelem is kapcsolódik. A hideg, zord időjárás jó termést jelent, míg a szeles pedig kevés és nem annyira jó termést, valamint tojást. A tojás pedig a Mátyás-napi libatojás miatt fontos: egyes vidékeken ugyanis a február 24-ei tojásokat megjelölték, esetleg ki sem költették. Úgy hitték, hogy a mai napi tojásból kikelő állat, azaz liba, szerencsétlenséget hoz a házra, de még az is lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.

A háziasszonyok ezen a napon vetették el a mákot, a sárgarépát, a petrezselymet, a borsót, mivel úgy hitték, hogy a Mátyás-napi vetést nem eszik meg a férgek. Ami a halászokat és a horgászokat illeti, a Mátyás-napkor fogott halból arra következtettek, hogy az egész évben szerencsés lesz a halászat, horgászat. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik.