Januári misztikus babonák: most kiderül, ki megy férjhez és meddig tart a jeges tél

Az új év kezdetével januárban, Boldogasszony havában lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsang. Ebben a hónapban főként időjárást jósló hiedelmekkel, népszokásokkal találkozhatunk, megtudhatjuk, hosszú lesz-e a tél, és következtethetünk a bortermés minőségére is. Mutatjuk ,mire érdemes odafigyelni!

Vízkereszt napján, vagyis január 6-án a  karácsonyi ünnepkör lezárul és kezdetét veszi a farsangi időszak. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is. Használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. Azt tartják, ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél. Újabb szokás szerint pedig Vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Piroska napjához szintén egy időjárási regula kötődik. Ha január 18-án, tehát Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz. Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. 

Január 21-én pedig a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

A hónap végére is jut a jóslatokból. Január 25-ét Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint e nap az időjárás, termés és haláljóslás napja. Azt tartják ha ezen a napon kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.