tóth gabi
A baloldali politikus már erről is összehazudott mindent. Magyar Péter politikai karrierje is veszélybe kerülhet.
Egy hét múlva tárgyalja az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) Magyar Péter mentelmi jogát érintő két ügyet. A baloldali politikust Magyarországon két különböző eset miatt szeretnék felelősségre vonni: lopás és rágalmazás vádjával. Ám Magyar nem meri vállalni tetteiért a felelősséget, a mentelmi joga mögé bújik, amiről korábban egyébként azt ígérte, hogy megszüntetné, mert neki soha nem lesz rá szüksége.
Magyar Péter mentelmi jog körüli botránya is csak egy a sok közül. A recept ebben az esetben is ugyanaz: összehord valamit, amit az emberek hallani akarnak, több héten keresztül hazudozik, majd végül mintha korábban mi sem történt volna, teljesen mást állít a továbbiakban. A Ripost összeszedett minden lényeges tudnivalót Magyar Péter mentelmi ügyéről.
A baloldal legújabb messiásának kálváriája a mentelmi joggal az európai parlamenti választások kampányában kezdődött. Magyar több rendezvényen is azt állította, hogy ők eltörölnék a mentelmi jog intézményét. Az egyik legfőbb oknak azt nevezte, hogy nekik erre sosem lesz szükségük. A baloldali politikus ezeken a pártrendezvényeken azt is állította a szavazóinak, hogy ő nem veszi fel az uniós mandátumát, ő száz százalékban a hazai ügyekre fog koncentrálni.
A végeredményt már ismerjük: mégis európai parlamenti képviselő lett belőle, majd a mentelmi joga mögé bújt, hogy a magyar hatóságok ne tudják lefolytatni az elindított eljárásokat.
A júniusi választások után a helyzet csak tovább fokozódott. Magyar Péter úgy gondolta, hogy egy pesti luxusszórakozóhelyen engedi ki a fáradt gőzt, ahol matt részegen nagyon fiatal lányokkal került obszcén helyzetekbe. A kétgyermekes apuka a földön vonaglott és lányok lába között mászott át. A kínos jeleneteket többen is kamerázták, az egyik szemtanú telefonját aztán erőszakkal vette el Magyar Péter. A biztonsági őrök időközben a nyakánál fogva dobták ki a helyről a politikust, aki bosszúból a Dunába dobta a korábban ellopott telefont.
Az eset kapcsán a rendőrség eljárást indított Magyar Péter ellen, akit lopással gyanúsítanak. Az eljárást azonban nem tudták lefolytatni, mert a politikus pánikszerűen úgy döntött, hogy gyorsan mégis felveszi a mandátumát és EP-képviselő lesz. Ezzel pedig a mögé a mentelmi jog mögé bújt, amiről korábban úgy nyilatkozott, hogy neki erre nem lesz szüksége és sosem tenné.
Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész kérte Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus ellen egy másik ügyben is indult eljárás, ott rágalmazás miatt tett ellene feljelentést egy fideszes politikus.
Az Európai Parlament jogi bizottsága előtt mindkét ügyet külön előadó képviseli: a lopás ügyében a háborúpárti és LMBTQ-szimpatizáns lengyel szociáldemokrata Krzysztof Śmiszek, míg a rágalmazási ügyben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselője, Dominik Tarczyński jár el. Az eljárás zárt ajtók mögött zajlik, ahol meghallgatják az érintett politikust, begyűjtik és lefordítják a szükséges dokumentumokat.
Az előadók ezután jelentést készítenek, amelyben javasolják a mentelmi jog felfüggesztését vagy fenntartását. A szakbizottság szavazással dönt az állásfoglalásról, amelyet később az Európai Parlament plenáris ülésén is jóvá kell hagyni.
Szakértők szerint az Európai Parlamentben többségben lévő háborúpárti baloldali erők nem fogják hagyni, hogy Magyar Péternek baja essen. Brüsszelben ugyanis őt szemelték ki magyarországi helytartónak. Őt ültetnék a Brüsszelből irányított bábkormány élére. Neki csupán annyi feladata lenne, hogy bólogasson Brüsszel parancsaira, és törölje el a 13. havi nyugdíjat, szüntesse meg a rezsicsökkentést, sodorja hazánkat háborúba és engedjen be minél több migránst.
Smiszek politikai beállítottsága háború- és genderpártiként jellemezhető: az EP-ben jobbára LMBTQ-ügyekben volt aktív, emellett minden háborúpárti határozatot megszavazott. Az elmúlt hetekben például az ukrán zászló színeiben pózolt és támogatta az EP november 28-án megszavazott háborúpárti határozatát. Smiszek az EP-ben LMBTQ-ügyekben lobbizott és szólalt fel Brüsszelben, de együtt szerepelt azzal a hírhedt magyarellenes genderaktivista Marc Angellel is, aki korábban a Bajnai Gordon nevével fémjelzett és a 2022-es választásokon a baloldal kampányát amerikai pénzekből támogató DatAdat prominenseivel egyeztetett. A Tusk-kormány miniszterhelyetteseként pedig olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a szexuális irányultságot és a nemi identitást a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó lengyel törvények közé tenné. Ez más nyugat-európai mintához hasonlóan a genderkritikát is büntetné.