Brüsszelből tett rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, itt vannak a részletek

Véget ért 2024 utolsó EU-csúcstalálkozója, az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt most találkoztak utoljára Brüsszelben az európai állam- és kormányfők. Az EU hagyományainak megfelelően a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatót közösen tartja meg Costa tanácsi elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint a soros elnökséget adó tagállam vezetője, Orbán Viktor.

A sajtótájékoztató kezdetén António Costa, az Európai Tanács elnöke franciául fejezte ki az EU szolidaritását a katasztrófa sújtotta Mayotte lakóival, és közölte, hogy Ukrajna kapcsán a vezetők hangulata „az erős elkötelezettségé” volt az ország támogatása mellett, a cél pedig az „igazságos és tartós béke, nem bármilyen béke, nem a kapituláció”. Szerinte Ukrajnának kell meghatároznia, mikor jött el a tárgyalások ideje,

Costa jelezte: ezt közölték a Tanácson részt vevő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

A Tanács elnöke szerint Európa külpolitikáját arra az alapra kell építenie, hogy a világ multipoláris, és el kell távolodnia a „túlegyszerűsített” koncepcióktól, mint például a Globális Dél. Az Egyesült Államokkal pedig Costa „pragmatikus együttműködésre” készül, miközben az Egyesült Királysággal még erősítené is a kooperációt. Szíria kapcsán Costa a békés átmenet jelentőségét hangsúlyozta, valamint a vallási és etnikai kisebbségek védelmének fontosságát emelte ki. Elmondta: most gazdasági kérdésekről nem ejtettek szót, de a versenyképesség a márciusi csúcsnak fontos témája lesz.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elmondta: mivel Vlagyimir Putyin megkettőzte erőfeszítéseit a harcmezőn, Ukrajna támogatásának különös jelentősége van. A világ szeme Európán van, s Ukrajnát „az erő pozíciójába” kell juttatnunk. Elismerte azonban: „kapacitáshiány” van az ukrán energetikai rendszerben, melyet Oroszország folyamatosan támad, így annak javításáról, decentralizációjáról intézkedni kell, „nekünk kell felkapcsolva tartani a villanyt Ukrajnában”. 

„Ha Ukrajna továbbra is ilyen jól dolgozik, akkor jövőre megnyithatjuk az első klasztert, és az év során továbbiak is jöhetnek” – mondta el az ukrán EU-csatlakozásról Von der Leyen.

Szíriáról Von der Leyen elmondta: „még nem dőlt el”, hogy mit hoz az új kormány, védi-e a kisebbségeket, Európa viszont „megteszi a magáét, hogy támogassa Szíriát ebben a kritikus fontosságú elágazásban”. Bejelentette azt is, hogy az EU az új szíriai vezetés kulcsfontosságú szereplőjével, a HTS-szel kommunikációs vonalat nyitott, eltérően az Aszad-rezsimmel, mellyel nem kooperáltak, nem kommunikáltak és nem is támogatták azt. Jelezte: az EU már most is Szíria legnagyobb adományozója, a segély Jordánián és Törökországon keresztül jut oda. A szír menekültek hazatérésének lehetőségéről elmondta: továbbra is „volatilis” a helyzet, a menekültek visszatérésének önkéntes alapúnak, biztonságosnak és méltóságteljesnek kell lennie.

Az USA-ról azt mondta: továbbra is erős transzatlanti kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, és pozitív agenda mentén tárgyalnak a megválasztott elnökkel, Donald Trumppal. Úgy látja, hogy a globális gazdasági kihívások, például „a kínai túlkapacitás” leküzdésében közös érdekeink vannak.

„Végül, de nem utolsósorban, Viktor, egy szót a magyar elnökségről” – tért rá a magyar elnökségre Von der Leyen, aki szerint „sok eredményt” mutatott fel hazánk, a Budapesti Nyilatkozat a versenyképesség kapcsán „ambiciózus”. „Munkájuk emellett történelmi döntést hozott Bulgária és Románia kapcsán”, megtörténik januártól a teljes integrációjuk a schengeni övezetbe – fogalmazott. Méltatta azt is, hogy „mérföldköveket” sikerült elérni Albánia, Montenegró és Szerbia csatlakozásában. Megköszönte Orbán Viktor és a magyar diplomáciai kar munkáját az elnökség során.

A magyar miniszterelnök a szót átvéve elmondta: „Azért vagyok itt, mert Magyarország adta a Tanács soros elnökségét az elmúlt fél évben.” Megköszönte az együttműködést Ursula von der Leyennel, akivel „remekül működtünk együtt, minden politikai vitát félre tudtunk tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjunk vinni”, és a Tanács előző elnöke, Charles Michel is „sokat tett a siker érdekében”. Úgy fogalmazott: „soha nem látott biztonsági kihívások” érték Európát az elmúlt fél évben, fenyeget a schengeni övezet megbénulása, az EU veszít gazdasági versenyképességéből, s „a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, nagy stratégiáik vannak: van, aki nagy akar maradni, van, aki megint naggyá akar válni”.

Jelezte: Magyarország választhatott bürokratikus és politikai elnökség között, azaz hogy csak a szokásos ügyeket vigye előre, vagy hozzon politikai döntéseket is. Utóbbit választotta. „A teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek” – fogalmazott a miniszterelnök. Az ukrajnai háború ügyében úgy fogalmazott, „nem volt mozgásterem, mert az Európai Unióban nincs konszenzus”, s így nem léphetett fel ebben az ügyben, amit ennek kapcsán tett, azt a kétoldalú diplomácia keretében tette. Ilyen a karácsonyi tűzszüneti javaslat is.

A versenyképesség ügyében jelezte: „egyszerűsítési forradalmat”, kis- és középvállalkozások támogatását írja elő a Budapesti Nyilatkozat, majd bemutatta egy ábrán azt a végtelen számú európai uniós szakpolitikát, melyeken a versenyképesség érdekében változtatni kell.

A bővítésról a miniszterelnök azt mondta, a Nyugat-Balkán kapcsán „régóta blokkolt ügyekben” sikerült előrejutni, 2,5 éve nem történt ekkora előrelépés, a bolgár és román schengeni csatlakozás 13 éve van napirenden.

Elmondta azt is, hogy a 2027 után esedékes közös uniós agrárpolitikájáról mind a 27 agrárminiszter egyetértését sikerült elérni, ahogy a zsidó élet védelméről, az antiszemitizmus elleni fellépésről is sikerült stratégiát elfogadniuk.

Orbán Viktor úgy látja: az elmúlt hat hónapban „megerősödött bennem az a vélemény”, hogy az Európai Unió sikerének feltétele, hogy merjen ambiciózus lenni.

zárta megszólalását Orbán Viktor.

A teljes brüsszeli sajtótájékoztató itt tekinthető meg: