Így cselezhetők ki a telefonos csalók: ezek a legelterjedtebb módszerek és a megoldás ellenük!

Az MNB pénzügyi navigátor oldalán az adathalász támadások leggyakoribb módszeriről és azok kivédéséről is tájékoztatják a lakosságot. Ezen csalástípusok közül ezúttal a telefonos csalók módszereit vesszük górcső alá és azt is eláruljuk, mit tanácsol a jegybank, mivel védekezzünk ezek ellen!

A következő csaláskísérletekkel találkozhatunk a mindennapokban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Navigátor aloldala szerint ezek a legjellemzőbb adathalász csalások:

• "Nigériai" csalás
• Phishing: adathalász banki e-mailek
• Vishing: hamis banki hívások
• Smishing: hamis banki SMS-ek, hívások
• Meghamisított banki oldalak
• Nem banki szolgáltatók nevével történő visszaélés
• Wangiri: visszahívásos telefonos csalás
• Hamis tranzakciók jóváhagyása
• Hamis befektetési lehetőségek
• Hamis online ajánlatok
• Személyesadat-lopás a közösségi médiában
• Evil twin phishing: hamis WiFi-hálózat létrehozása
• Rosszindulatú kód telepítése a készülékre
• Hívószám spoofing: hívószám-hamisítás
• QR-kódos csalás
• Angler phishing: hamis szolgáltatói ügyintézés a közösségi médiában
• Eladók átverése online piactereken

Ezek közül kifejezetten telefonon a következőkkel próbálkozhatnak: wangiri, vishing, smishing, spoofing, Mit jelentenek ezek a kifejezések, milyen csalástípust takarnak és hogyan lehet védekezni ellenük? Most kiderül!

A wangiri az egyik legkedveltebb módszer a telefonos csalók között

A wangiri, azaz a visszahívásos telefonos csalás japánból származik és a mobiltelefonoknak köszönhetően vált az egyik legelterjedtebb csalástípussá. Lényege, hogy a csalók tömegesen generált számítógépes hívásokkal ismeretlen, általában külföldi számról hívják fel áldozataikat és a hívást egy-két csöngés után bontják a visszahívás reményében. A visszahívás azonban a belföldinél magasabb tarifán zajlik, és a csalás akkor is eredményes, ha a hívás látszólag sikertelen: például folyamatosan kicsöng, vagy épp nem csöng ki, hanem vonalszakadást vagy folyamatosan foglaltat jelez.

Mit tegyünk, hogy ne váljunk áldozattá?

Akit kettessel kezdődő országhívóval rendelkező afrikai, vagy 5-össel kezdődő országhívóval rendelkező közép-amerikai telefonszámról hívnak, ne vegye fel a telefont és vissza se hívja a számot anélkül, hogy ellenőrizné azt az interneten.

Akit a bank hív, rögtön fogjon gyanút

A vishing (a voice és a phishing, vagyis hang és adathalászat szavak kombinációja) és a smishing (közmű-, telekommunikációs, kábelszolgáltató, csomagküldő vagy futárszolgálat nevében telefonálnak) olyan telefonos csalástípusok, aminél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információk megosztására, vagy pénz átutalására rávenni az áldozatokat. Tipikus formája a vishingnek például az, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni velünk, hogy a banki alkalmazottja, és egy pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál-írja az MNB.

Mit tegyünk ilyen esetekben?

• Minél sürgetőbb egy hívás, annál gyanúsabb, főleg, főleg ha állítólag a bank hív minket.
• Gyanús telefonhívás esetén ne adjunk meg személyes adatokat és szakítsuk meg a beszélgetést!
• Ha a kijelzett telefonszám valóban a bank, vagy nagy cég ügyfélszolgálati telefonszáma, az sem garancia arra, hogy tényleg onnan hívnak bennünket. Annak az ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, hívjuk fel mi magunk az adott cég ügyfélszolgálatát, de ne azon a számon, amiről minket hívtak!
• Tegyünk fel kérdéseket a hívónak, amire csak egy banki alkalmazott tudhatja a választ.
• Tartsuk észben, a bank sosem kér PIN-kódot vagy banki jelszót telefonon!
• Ne adjunk meg e-mailben, telefonon vagy sms-ben bizalmas információkat, banki adatokat, azonosítókat senkinek.
• Soha ne utaljunk pénzt telefonon érkező kérésre! Egy szolgáltató sosem kér ilyet.

Egyre gyakoribb a hívószám-hamisítás is

A spoofing, azaz hívószám-hamisítás lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, ami a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, ami ismerős: például egy banké.

Mit tehetünk, hogy ne váljunk a hívószám hamisítók áldozatává?

• Gyanús telefonhívás esetén ne adjunk meg személyes adatokat és szakítsuk meg a beszélgetést!
• Annak az ellenőrzésére, hogy az illető valóban az, akinek mondja magát, keressük meg mi magunk a cég telefonszámát és lépjünk velük mi kapcsolatba.
• Az ellenőrzéshez ne használjuk a hívó által megadott telefonszámot!
• Soha ne telepítsünk mások kérésére olyan programot a számítógépre vagy telefonra, amit nem ismerünk!