Új módszerrel támadnak a csalók: meghamisítják a hívószámukat!

A hívószám-hamisítás (eredeti nevén phone number spoofing, caller ID spoofing) során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg a készülékünkön, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító, ami akár lehet a saját bankunk telefonszáma is. Mire használják ezt a módszert a csalók és hogyan lehet ellene védekezni?

Erre használják a csalók a hívószám-hamisítást

A csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a bizalmunkat: a beérkező híváskor a kijelzőn a telefonunk névjegyzékében egy közismert szolgáltató száma tűnik fel, de csak látszólag. A csaló ezzel a trükkel teszi hihetőbbé a telefonhívásait. A hívás során így könnyebben elhitetheti, hogy ténylegesen egy banki alkalmazott és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál-hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Valójában persze a banki vagy kártyaadatainkat szeretné megszerezni, ezt a módszert hívják vishingnek.

A hívás előtt kutatómunkát is végeznek rólunk

A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a gyanakvásunkat. Ehhez az interneten összegyűjtik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Vagyis nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívókban csak azért, mert ő ismeri a velünk kapcsolatos alap adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem.

Mit tehetünk a hívószám-hamisítók ellen?

Nem sok mindent. A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt.

Van valamilyen applikáció, ami leleplezi a csalókat?

Hívott félként egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, ami által a hívás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma valós-e. Utólag pedig csak egy büntetőügyben a nyomozó hatóság utasítja a szolgáltatót, hogy adja ki, az adott hívás honnan érkezett pontosan.

Hogyan lehet még védekezni a telefonos csalások ellen?

Ha egy bűnöző a pénzünket akarja megszerezni, akkor a személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatainkra lesz kíváncsi. Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot. Még a banki ügyintézők, rendőrök sem kérdezik meg tőlünk ezeket az információkat. Semmiképpen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező kérésre, mert egy pénzintézet sosem kérhet ilyet.

Mit tehetünk még?

• Ismeretlen hívók vagy üzenetküldők kérésére soha ne telepítsünk semmilyen programot a számítógépünkre vagy a telefonunkra. A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum- vagy képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálnak rávenni minket arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsünk az okos eszközeinkre.
• Ne dőljünk be egy ismeretlen telefonáló sürgetésének, ígérjen bármit is, és soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a pénzügyeinkről.
• Ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést, és a hívást jelentsük a pénzintézet számára.