Váratlan hír érkezett a nemzeti konzultációról

"Magyarország meg tudja csinálni!" címmel indult nemzeti konzultáció, amelyben a kormány ezúttal gazdasági kérdésekben kéri ki az emberek véleményét. Orbán Viktor arról beszélt korábban, hogy minél többen töltik ki és küldik vissza a kérdőíveket, annál nagyobb felhatalmazása lesz a kormánynak a brüsszeli csatározások során. 

Hamarosan online is kitölthető

A konzultációs kérdőívek postázása már megkezdődött. A fővárosiak mér készhez is kapták ezeket, most pedig már a vidéki kézbesítések vannak soron. Korábban kiderült, hogy az irányítószámok növekedésével halad a folyamat. Az viszont biztos, hogy december 6-ig mindenkinek kézhez kell kapnia, és december 20-ig van lehetőség azok visszaküldésére ingyenesen. 

Vitályos Eszter kormányszóvivő a legutóbbi kormányinfón elárulta, hogy még pontos időpont nincsen, de 

Orbán Viktor szerint két dolog miatt fontos a nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultáció is szóba került Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjújában. A kormányfő szerint azért fontos eszköz ez, mert a kérdőívek nagyszámú visszaküldése nagy felhatalmazást ad a magyar kormány számára a brüsszeli csatározások idején. 

- zárta az interjút Orbán Viktor. 

A nemzeti konzultáció kérdései

A 2024-es nemzeti konzultáció összesen 11 kérdést tartalmaz, ezek között van a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kap.

1. Az első kérdésként felvetik, hogy csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.
2. A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia.
3. A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat.
4. A negyedik kérdés összefügg az előzővel, itt arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.
5. Az ötödik kérdésben arra keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.
6. A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében arról dönthetünk, hogy szükség van-e a fiatalokat támogató munkáshitelre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.
7. A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.
8. A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani.
9. A kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos, hogy tartson-e ki a kormány a brüsszeli akarattal szemben és ezáltal védje-e meg az idős honfitársaink anyagi biztonságát.
10. A nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.
11. A nemzeti konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk arról, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.