Az influenza és a Covid lecsengőben, de egy másik járvány jelenleg is tombol-mutatjuk melyik és kik vannak veszélyben!

2018 és 2022 között mindössze 13 ilyen betegségben szenvedőt jelentettek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK). Idén, csak novemberben már 37-et.  Mindez azt mutatja, hogy jelentős járvány zajlik az országban. Mutatjuk mi okozza, kikre veszélyes és hogyan lehet ellene védekezni!

Milyen járvány tombol épp itthon?

Úgynevezett pertussis-járvány vagy gúnynevén 100 napos köhögés, szamárköhögés járvány tombol épp az országban a Semmelweis Egyetem legfrissebb jelentése szerint. Az NNGYK adatait alapul véve így áll a helyzet jelenleg: 2024. 1-45. hetében 1127 szamárköhögéses (pertussis) megbetegedést jelentettek az NNGYK-nak, csak november 4–10. között 37-et. Ezzel ellentétben 2023 november 4–10. között egyetlen megbetegedés sem volt, az egész évet tekintve pedig mindössze 2. A megnövekedett esetszám ráadásul minden korosztályban megfigyelhető, de a legmagasabb az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 évnél idősebbek körében.

Mi is az a szamárköhögés?

A szamárköhögés („100 napos köhögés”), más néven pertussis, a tüdőt és a légutakat érintő, rendkívül fertőző, csak az embereknél kialakuló bakteriális betegség. A tüneteket a fertőzött személy szájában, orrában és torkában lévő baktérium (Bordetella pertussis) okozza.

Mik a betegség tünetei?

Kezdetben a tünetek egy átlagos légúti fertőzésre (tüsszögés, nátha, hőemelkedés és enyhe köhögés – hurutos szakasz) hasonlítanak. Két héten belül a köhögés súlyosabbá válik, jön a köhögési rohamok szakasza, ami akár 1-2 hónapig fenn is maradhat. A köhögési rohamokat -a kialakuló oxigénhiány miatt- jellegzetes károgó hang kísérheti, ami hasonlít a szamár hangjához. A teljes gyógyulás akár három hónapot is igénybe vehet. A tünetek között lehet még az

• öklendezés,
• hányás,
• ájulás,
• csecsemőknél légzésleállás (apnoe),
• halál.

Milyen szövődményei lehetnek a szamárköhögésnek?

A szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei a csecsemőknél jelentkeznek. Különösen súlyos lehet a szamárköhögés a nem oltott csecsemőknél vagy olyan csecsemőknél, akiknek az édesanyja nem volt beoltva. A szövődmények közé tartozik a(z)

• tüdőgyulladás,
• tüdőlégtelenség,
• középfülgyulladás,
• görcsrohamok,
• kiszáradás,
• fogyás,
• enkefalopátia (az agy megbetegedése),
• sérv.

Hogyan terjed a szamárköhögés?

A szamárköhögés a fertőzött személy köhögésekor keletkező, levegőben terjedő nyálkacseppek útján terjed. A fertőzést nem csak a súlyos beteg, hanem olyan személy is terjesztheti, akinél a betegségnek csak enyhe formája jelentkezik, vagy akinél egyáltalán nincsenek tünetek-írja a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja.

Mivel lehet kezelni, megelőzni a megbetegedést?

Akiknél a szamárköhögésnek akár csak a gyanúja is felmerül, antibiotikum-kezelést kapnak. A súlyos szövődményeket megelőzni pedig ismétlő oltással lehet. Ezt erősen ajánlott beadatnia a minden várandós nőnek (a megszületett csecsemőt is védi ideiglenesen) és a csecsemővel egy háztartásban élő családtagnak, gondozásban részt vevőknek. Az oltáshoz szükséges oltóanyag országosan elérhető a gyógyszertárakban!

Mi az oka annak, hogy ilyen sok a beteg?

Magyarországon a szamárköhögés elleni átoltottság a csecsemők, kisgyermekek körében 99% feletti. Ez bőven elég az úgynevezett nyájimmunitáshoz, de akkor miért nő mégis a betegek száma? Egyrészt külföldről behurcolják a betegséget, másrészt a Covid miatt (jobban figyeltek magukra az emberek-maszk, távolságtartás, kézmosás, kevesebb utazás) az elmúlt években nem volt jelen a betegség, mostanra pedig kritikus tömeget ért el a fogékony személyek száma, ami elindította a kórokozó folyamatos terjedését, vagyis a járványt. Harmadrészt, még azokban az országokban is, ahol nagy arányban oltott a népesség, problémát okozhat a védőoltás óta eltelt idő múlásával csökkenő védettség. Negyedrészt minimálisan „mutálódott” a kórokozó így kikerüli a régi oltások védvonalát.