Ha egyszer a diákok beszabadulnak a Parlamentbe…

300 diák, köztük kárpátaljai magyarok kérdezhettek kedden (november 19.) a Parlamentben, a Gyermek és Ifjúsági Országgyűlés keretében, amit immár 10. alkalommal hívott össze az Országgyűlés és a Gyermekmentő Szolgálat a gyermekjogok világnapja alkalmából. A diákparlament házigazdája Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. A diákok a házszabály szerint, rendes ülés keretében tehették fel kérdéseiket.

A diákok pedig keményen kérdeztek: érdekelte őket, meddig tart a háború és hogyan lehet véget vetni az öldöklésnek, lesz-e budapesti olimpia, amire Magyarország az eredményeivel nagyon is rászolgált, mekkora az esély a megrendezésre, mit tesz a magyar kormány az elvándorlás visszaszorítására és a fiatalok támogatása érdekében. Különösen érdekelte a fiatalokat a munkáshitelprogram, aminek a keretében kamatmentes életkezdési hitelhez juthatnak a 17-25 év közötti diákok, és azok az új kedvezmények, amiket gyermekvállalás esetén kaphatnak. Elhangzott, hogy a diákhitelek esetén is több kedvezmény jár, például a 30 év alatti édesanyák teljes tartozását elengedik. A 25 év alatti személyi jövedelemadó mentességet különösen nagy segítségnek tartották a fiatalok, hiszen ez jelentős jövedelemnövekedést eredményez éppen abban az időszakban, amikor a fiatalnak meg kell alapoznia felnőtt életét. Szó esett az egyéb, fiataloknak juttatott támogatásokról is, mint a nyelvvizsgadíj- és KRESZ-költség visszatérítése. 

A képviselők hangsúlyozták a közös gondolkodás és munka fontosságát, hiszen a fiatalok tudják legjobban, mire van szükségük a boldoguláshoz.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a diákok kérdésére elmondta: a kettős honosítás lehetőségét megteremtő állampolgársági törvény elfogadását tartja munkája eddigi legnagyobb eredményének. Jelezte: a külhoni magyarság jelentős része élt a lehetőséggel, a Kárpát-medencében egymillióan tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig további 178 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. A külhoni magyar iskolák támogatására vonatkozó kérdésre közölte: 

A magyar nyelven tanuló külhoni diákok számára évente százezer forintos támogatást biztosítanak, és a jövőben is kiemelt feladat marad a külhoni oktatás erősítése, új óvodák, bölcsődék építése, valamint a meglévő intézmények fejlesztése, felújítása. Hozzátette: számos anyaországi oktatási programba, tanulmányi versenyekbe bekapcsolódhatnak a külhoni fiatalok is.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója arra a kérdésre, hogyan képzelné el Magyarországot húsz év múlva, közölte: abban bízik, hogy Magyarország "önismeretében, önazonosságában, önerejében megerősödő" országgá válik, amely gazdag, erős és a világ minden részén megbecsülésének örvend, illetve amely nem válik más birodalmak gyarmatává. Hozzátette:

Nyitrai Zsolt hangoztatta: olyan beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, amelyek megkönnyítik a polgárok mindennapjait. "Mindig hallgasd meg az embereket, tartsd meg, amit ígértél, és légy hű a nemzetedhez" - húzta alá.

Balatoni Katalin a mobiltelefon-használat iskolai korlátozására vonatkozó kérdésre hangsúlyozta: számos nemzetközi kutatás bizonyította, hogy a mobilok túlzott használata negatívan befolyásolja a gyerekek figyelmét és koncentrációját, ezért problémát okoz a tanulási folyamatokban. A korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy hátráltatni szeretnék a diákok digitális képességeinek fejlesztését - tette hozzá.

Ezt bizonyítja többek között, hogy az elmúlt években a kormány 579 ezer notebookot osztott ki a diákoknak költségvetési forrásokból, és több ezer digitális oktatási tartalmat tett elérhetővé a tanulók számára - magyarázta. Balatoni Katalin kitért arra is, hogy a 8. osztályos tanulók digitális képessége egy friss kutatás szerit nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. 

A diákok a környezetvédelemről is kérdeztek, Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkár többek közt elmondta:

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az iskolák zöld környezete kapcsán kifejtette: a kormány 2030-ra szeretné elérni, hogy Magyarországon 27 százalékra emelkedjen a fával borított területek aránya.