kulcsár edina
Riasztó, miként kerülhetnek az internetezők az adathalászok hálójába. Az online csalók ügyesen szőtt történetekkel csapják be az embereket, ám mielőtt lecsapnak rájuk, az áldozatuk netes jelenléte után szimatolnak. Szakértő árulta el, hogyan előzhetjük meg, hogy átverjenek minket.
Szinte minden napra jut olyan történet, hogy az online csalók már megint egy újabb módszerrel rukkoltak elő. Mire egy átverés lelepleződik, másikat találnak ki a netes bűnözők. De vajon honnan merítik az ötleteiket? Csordás Szilárd kiberbiztonsági szakértő szerint a legtöbb átverés egy helyről kap ihletet: a közösségi média-profilokból!
A szakértő szerint okkal kísértenek a Facebookon, az Instagramon, de még a Messengeren is az online csalók. Igazi aranybánya nekik valamennyi felhasználói profil: az emberek digitális lábnyomával, azaz a különböző felületeken megosztott online tartalmaink alapján találják ki a kamu történeteiket, amivel később megkörnyékezik az áldozataikat.
„A támadók megcsinálják a házi feladatukat, mielőtt megpróbálnak a közelünkbe férkőzni. Felkészülnek belőlünk. Ilyenkor a közösségi média-felületeinket, az interneten lelhető adatainkat is átnézik. Ha a személyes életünket mutatjuk meg, például nyaralási képeket, baráti, házikedvences fotókat, posztokat teszünk közzé, akkor lejegyzik, és ezek alapján alkotnak rólunk egy képet. Az információkból történetet alkotnak. Fel tudják használni ellenünk, amiket megosztunk magunkról az interneten” – mondta a Ripostnak Szilárd, rámutatva: a boldog, és szomorú hangvételű tartalmainkat is átfésülik az online csalók.
A csalók olyan történetet raknak össze tartalmaink alapján, amivel az áldozat bekapja a horgot és a végén pénzt csalnak ki vagy lopnak el tőle. Egy adathalásznak bármi érdekes, ami nyilvános: esküvői bejegyzés, de még egy haláleset miatt sötétbe borult vagy gyertyás profilkép is a profilunkhoz vonzhatja.
A kattintásvágyat akarják növelni! Ha haláleset volt a családban, tudják, hogy valamilyen megható, megrázó sztorit találjanak ki, ha érdeklődsz valami iránt, megosztod az oldaladon, akkor ahhoz illő horgot dobnak neked. A végén mindig rátérnek a lényegre: egy linket, SMS-t küldenének, amivel feltörhetik a telefonunkat, és személyes adatokat ellopják
– húzta alá a szakértő.
Hamis álláshirdetés, randiappos csalók – mindenhogy jelen vannak. Szinte tálcán kínáljuk az adatainkat nekik: a munkahelyünk, az érdeklődési körünk, de még a születési dátumunkra is rámonitoroznak.
Az üzleti érában kamu álláshirdetésekkel támadnak. Egy álláskereső profilon rajta van, hogy mit dolgozott előtte az illető, milyen pozícióban volt és hasonlók. Ezek alapján hamis álláshirdetéssel környékezik meg az illetőt. Hazudják a hirdetésben, hogy ez az állás pont rá van szabva. Ez egy nulladik körös bizalmi viszony
– részletezte Szilárd.
A szakember szerint több eszközzel is kicselezhetjük a hackereket.
Ezek a következők:
„Ha valaki a közösségi médiában ír nekünk, mert segítségre van szüksége, előbb ellenőrizzük őt. Vigyük át egy másik csevegő felületre, hívjuk fel videón, hogy tényleg az illető van-e a profil mögött. A legjobb, ha személyesen találkozunk vele!” - zárta szavait a szakértő, utalva rá, hogyan érhető el az online biztonság a közösségi média felületein.