Nemzeti konzultáció: húsba vágó gazdasági kérdések lesznek terítéken

Jöhet az újabb, 14. nemzeti konzultáció, amelynek témája az Orbán Viktor miniszterelnöktől már sokat hallott gazdasági semlegesség lesz - jelentette be Fidesz-frakció vezetője, Kocsis Máté. A nemzeti konzultáció intézményesítését még a 2010-es országgyűlési választások után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány 2010-től kezdődően eddig 13 alkalommal kérte ki a magyar emberek véleményét a nemzeti konzultáció keretein belül. Ez a demokratikus megoldás egyedülálló, és a konzultáció eredményét a kormány minden alkalommal magára nézve kötelezőnek tartotta.

Az eddigi konzultációk során tizenegyszer postai úton, levélben is vissza lehetett küldeni a kabinet részére a válaszokat, míg két olyan alkalom is volt, amikor kizárólag online zajlott a véleménynyilvánítás. Az eddigi nemzeti konzultációk egyetértési pontokat hoztak létre a kormány és az állampolgárok között, ami

Első alkalommal az alaptörvényről kérdezte a magyarokat a kormány

A legelső nemzeti konzultáció során, 2011-ben az új alkotmány kapcsán az emberek arról mondták el véleményüket, hogy az Alaptörvényben a jogok mellett az állampolgári kötelezettségek is szerepeljenek. Még ugyanabban az évben jött a második kérdéssor is, amiben arról kérdezték az embereket, hogy a kormány korlátozza-e a közműszolgáltatókat, amivel egyébként a válaszadók 86 százaléka egyetértett – utat nyitva ezzel a máig érvényben lévő rezsicsökkentésnek. Egy másik fontos kérdésben is ezen a konzultáción szavaztak a magyarok, és kétharmaduk vélekedett úgy, hogy segítséget kell adni a bajba jutott devizahiteleseknek.

Már volt konzultáció a gazdaságról is

A következő kérdőív a gazdaságról szólt. 2012-ben 90 százaléknál is többen gondolták úgy a válaszadók közül, hogy igazságosabb tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, a bankok, valamint az adófizetők között. Így jött létre a multikat érintő adórendszer és a bankok elszámoltatásáról is született törvény, továbbá ennek eredménye lett a Munkahelyvédelmi Akcióterv.

2015-ben kért konzultációt újra a kormány, nem kisebb témáról, mint a bevándorlás: ekkor szintén több mint 90 százalékos támogatást kapott a bevándorlási szabályok szigorítása. Egy évvel később online zajlott le a magyar internetről szóló nemzeti konzultáció, ahol a világháló hozzáférhetőségéről és megfizethetőségéről fejthették ki véleményüket az állampolgárok. A válaszadók jelentős többsége állt ki amellett, hogy az internethasználat elterjedésének elősegítéséhez adócsökkentés is kell. 2017 elején ezért csökkentette a kormány az internethasználat áfáját 18 százalékra a korábbi 27-ről.

Kiálltak a magyarok a határt védő kerítés mellett

2017-ben a tagállami és uniós jogkörökről szóló konzultáción védték meg a magyarok a rezsicsökkentés eredményeit, illetve rendszerét és a bevándorlás kapcsán az állampolgárok a határvédelmi kerítés mellett is kiálltak, valamint jelezték, hogy nem fogadják el a bevándorlók kötelező jelleggel történő szétosztását.

2018-ban a családok kerültek a kormány és a magyar emberek közötti véleménycsere középpontjába: a családvédelmi konzultáción kiderült, hogy a magyarok számára a családok helyzete, a gyermekvállalás kérdése és a népesedés ügye kiemelten fontos. Ennek a konzultációnak az eredményeit figyelembe véve hirdette meg a kabinet 2019-ben a Családvédelmi Akciótervet.

A koronavírusról és az azt követő újraindításról is folyt nemzeti konzultáció

2020 sokak számára emlékezetes marad a koronavírus miatt, így nem csoda, ha ettől az évtől kezdve a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések álltak a konzultációk középpontjában.A válaszokból tudta meg a kormány, hogy a magyarok

• 83 százaléka támogatta a kötelező maszkviselést,
• 79 százaléka támogatta a rendezvények korlátozását és az országhatárok lezárását,
• 78 százalék a távolságtartás elrendelése mellett volt,
• az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta.

Többségi támogatást kapott az ingyenes parkolás és az oktatási intézmények bezárása, valamint a kijárási korlátozás is.

A pandémia lecsengésével az azt követő újraindításról is egy online konzultáción nyilváníthattak véleményt a magyarok. Ezek figyelembevételével készült el Magyarország újraindításának a terve, míg a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban ismét főként gazdasági kérdésekben kérték ki az emberek véleményét. Már akkor téma volt a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium.

2022-ben az orosz-ukrán háborúról és annak körülményeiről véleményt formálva a magyar válaszadók 97 százaléka ellenezte az oroszokkal szembeni brüsszeli szankciókat, legutóbb pedig 2023 novemberében a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultációban a válaszadók túlnyomó többsége nemet mondott arra, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettünk.

Kocsis Máté, amikor bejelentette, hogy ezúttal megint gazdasági kérdésekben szeretne a Fidesz-frakció nemzeti konzultációt, emlékeztetett: az európai vezetés tulajdonképpen egy "kereskedelmi hidegháborút vív", elzárkózva a keleti világ gazdaságaitól és kereskedelmétől. Magyarország semlegességét ezzel szemben nem az elzárkózás, hanem a nyitottság szolgálja a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt. Magyarországnak sem a Nyugattal, sem a Kelettel nem szabad megszakítania a kapcsolatait, ez fogja garantálni az ország erősödését.

A Fidesz szerint ez a jó irány, de mivel ezek húsba vágó kérdések, amelyekben mindig kikérik az emberek véleményét, ezúttal is nemzeti konzultációt javasolnak a kormánynak.