kulcsár edina
Most vasárnap az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira emlékezünk. Kik voltak az aradi vértanúk, miért pont őket végezték ki és mi vezetett idáig? Ez történt 175 évvel ezelőtt október 6-án!
Azt szinte mindenki tudja, hogy október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékezünk. Azt viszont már kevesen, hogy miért pont őket végezték ki, és hogy rajtuk kívül más is életét vesztette ezen a napon. Ezt érdemes tudni 1849. október 6-áról!
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd főtisztet végeztek ki Aradon. Mártírhalálukkal egy napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét is Budapesten.
Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes.
A megtorlást követő évtizedben titkos megemlékezéseket tartottak az évfordulón, az 1867-es kiegyezést követően a tiszteletadás formális keretek közé kerülhetett, bár még óvatosan kezelték az osztrák–magyar együttműködés érdekében. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, de nem volt állami ünnep, az iskolákban és az újságokban azonban megemlékeztek a vértanúkról.
A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át egy kormányrendeletben. A hagyományok szerint ezen a napon a Kossuth téren félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Idén sem lesz ez másként.
Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után azért pont 1849. október 6-án végezték ki, mert ekkor volt a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulója.
Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma 16, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Emellett Pesten -az egykori Neugebäude épületének udvarán, a mai Szabadság téren- ezen a napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost is.
Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje megfontolt elgondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta: Gróf Vécsey Károlyt végezték ki utoljára.
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét. A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttestét közszemlére tették.