Egymást marja a sorozatos veszteségek miatt az ukrán vezetés

Múlt hétfőn lezuhant az ukrán légierő egyik F-16-os gépe. Meghalt repülő pilótája, a baleset okát pedig vizsgálják. Ahogy korábban írtuk, csütörtökön a Wall Street Journal forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a pilóta hibája miatt Ukrajnában lezuhant az első nyugati F-16-os vadászrepülőgép.

Később az ukrán parlament képviselője, Mariana Bezuhla kijelentette, hogy a vadászgépet egy Patriot légvédelmi rakétarendszer lőtte le. 
Augusztus 30-án Vlagyimir Zelenszkij menesztett a légierő főparancsnokát, Nyikolaj Olescsukot. Az okokat nem részletezték, de augusztus 31-én Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek adott interjújában kommentálta a történteket, és a légierő parancsnokának lemondását az F-16-os vadászgép lezuhanásához nem kapcsolódó „rotációnak” nevezte.
Zelenszkij sem árulta el, hogy Nyikolaj Olescsuk kirúgására vonatkozó döntése összefüggésben volt-e az F-16-os katasztrófával, de azt mondta, hogy a légierő parancsnoki szintjét „meg kell erősíteni”.

Umerov „szerencsétlenségnek” nevezte a pilóta halálát, és azt mondta, hogy Ukrajna vizsgálja a történteket.
A miniszter nyilatkozata után a volt ukrán elnök Leonyid Kucsma egykori tanácsadója, Oleg Soskin YouTube- blogjában közölte: Umerov verbális szeméttel traktálta a CNN-t, ideje lenne lemondania.

Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.

„Az ellenség nagyon súlyos veszteségeket szenved. Ez egyrészt a front összeomlásával fenyeget a legfontosabb irányokban, a veszteségek az egész fegyveres erő harcképességének elvesztéséhez vezethetnek, amire mi törekszünk” – mondta az orosz vezető. Putyin szerint Kijev nem érte el a kurszki régióba való betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a „különleges hadművelet” kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult, az ukrán erőket elkezdték kiszorítani a határ menti övezetekből. Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat, megjegyezve, hogy „csak elképzelni lehet, hogy amennyiben tükörválaszt adunk, mi lesz Európának ezzel a részével”.

Megismételte, hogy Oroszország soha nem zárkózott el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, de erre csakis a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások alapján hajlandó. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán féllel a lehetséges békemegállapodás szinte minden paraméterében sikerült megállapodni, de Nagy-Britannia beavatkozott a folyamatba, és az ukrán hatóságok „más utat választottak”, mert az Egyesült Államok és egyes Európai államok elitje megkísérelt stratégiai vereséget mérni Oroszországra.

„Ez nem sikerül”

– jegyezte meg.

Putyin szerint az ukrán vezetés „az utolsó ukránig” kész harcolni úgy, ahogy annak idején Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meghagyta neki. Rámutatott, hogy Kijev a hadkötelesség korhatárának további csökkentésére készül. „Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát irányítják, mintha idegen bolygóról érkeztek volna, vagy külföldiek lennének. Egyszerűen nem gondolkodnak. Olyan kolosszálisak a veszteségeik, hogy nem is értem, mit fognak tenni a továbbiakban” – mondta.

Kérdésre válaszolva Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg lehetséges közvetítőként. Elismeréssel szólt Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek az orosz–ukrán fogolycserében játszott szerepéről. Az Ukrajnával folytatandó tárgyalások kilátásaival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte:

„Tisztában vagyunk vele, hogy kivel van dolgunk.”

„Sajnos vannak olyan emberek, akik nem becsülik meg, nem tisztelik más országok és népek érdekeit, sajnos vannak ilyen emberek. Könnyen megszegnek minden vállalt kötelezettséget, még az aláírt dokumentumokat is”. Ismételten leszögezte, hogy Oroszország Ukrajnában meg fogja védeni a saját érdekeit és mindazokét, akik az orosz nyelv és hagyományok hordozói.

A Telegram-alapító Pavel Durov franciaországi letartóztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszországnak nem voltak követelései vele szemben. Párizs döntését az üzletember letartóztatásáról „szelektívnek” és „nem túlságosan érthetőnek” nevezte, mivel – mint mondta – más platformok is a Telegramhoz hasonló módon „vétkeznek”.

„Ha ezt teszik Durovval, akkor másokat is le kellene csukni”

– vélekedett. Elmondta, hogy korábban egyszer találkozott Durovval egy Kremlben tartott eseményen. Nem tartott fenn kapcsolatot vele, de kifejezte készségét, hogy ismét találkozzanak az orosz fővárosban.

Kitérve az amerikai elnökválasztásra felidézte, hogy korábban a hivatalban lévő államfőt, Joe Bident nevezte meg favoritjaként. „Ő visszalépett a versenytől, de minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák (Kamala) Harris asszonyt. Mi is ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt”  – nyilatkozott az orosz elnök. Kifejezte reményét, hogy Harris nem vezet majd be annyi szankciót és korlátozást Oroszország ellen, mint amennyit elnökként korábban a vetélytársa, Donald Trump foganatosított. A plenáris ülésen felszólalt és Putyinnal együtt panelbeszélgetésen vett részt Han Cseng kínai alelnök és Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök.