tóth gabi
A miniszterelnök a múlt héten egy új nagy tervvel állt elő, amit legegyszerűbben gazdasági semlegesség néven érdemes emlegetni. Orbán Viktor részletesen bemutatta az elképzeléseit.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvény nyitóelőadásán ismertette a nagy gazdasági tervét, majd később, a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjúban is kitért erre. A gazdasági semlegesség névre keresztelt terv hét fő pontból áll, amelyet egyenként mi is bemutatunk és részletezünk.
A gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és a 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk
- jelentette ki Orbán Viktor beszédében, majd hozzátette: jövőre és 2026-ban ebbe a 3-6%-os tartományba tartozik majd a magyar GDP-növekedés, aztán a sáv felső szélét is meg tudjuk célozni. A kormányfő értékelése szerint a növekedés garancia arra, hogy hazánk nem csúszik vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem szabad visszaengedni.
A miniszterelnök hosszú évek óta beszél arról, hogy a sikeres gazdaság alapköve az alacsony államadósság. A koronavírus-járvány előtti évben sikerült a GDP arányos államadósságot 65 százalékra visszaszorítani, ám a pandémia következtében az felszaladt 80 százalékra.
2023 év végére ismét sikerült 73 százalékra csökkenteni az államadósságot, ami a tervek szerint a következő években tovább mérséklődhet.
A kormányfő elárulta, hogy megfigyelése szerint amely ország eléri a 90%-os GDP-arányos adósságrátát, az már nem tud visszafordulni. Ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy ne is jusson el ide, hiszen a Covid utáni adósságugrás után ismét „leküzdöttük magunkat” a 70% körüli szintre. Leszögezte:
Magyarország képes arra, hogy ne csússzon vissza a 90% körüli adóssághelyzetig. Az államadósságnak csökkennie kell, ehhez fegyelmezett költségvetési politikára van szükség.
A harmadik gazdaságsemlegességi politikai elem, hogy szükség van külső tőkére továbbra is. Orbán Viktor szerint tehát ugyan elsőbbséget élveznek Magyarországon a magyarok, az elsőbbség a magyar kis- és középvállalkozóké meg a magyar nagyvállalkozóké, de nem tud Magyarország a 3 és 6 százalék közötti gazdasági sávban növekedni, hogyha nem jön, nem hozunk újabb és újabb, lehetőleg modern technológiai szektorba érkező külföldi tőkét.
A miniszterelnök szerint a a gazdasági semlegesség politikájának a kulcskérdése a folyamatos adócsökkentés, hiszen a cégeinknek, a vállalatainknak, a magyar kis-, közép- és nagyvállalatoknak kell versenyképesnek lenniük, nem a makrogazdasági számoknak, ahhoz pedig adócsökkentésre van szükség. Ehhez tőkejuttatási programot kell hirdetni a kis- és középvállalkozók számára, ez a 2025-ös költségvetés egyik nagy feladata.
Nagy Márton miniszter úr dolgozik rajta. Egy átfogó és jelentős tőkejuttatási programot kell fölajánlanunk a kis- és középvállalkozók számára
- tudatta a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elhangzott beszédében, majd később a Kossuth rádiónak pénteken adott interjúban, hogy a gazdasági semlegesség politikájának tartalmi eleme, hogy a gazdaság döntő alapeleme a család, ezért van családpolitika, és
ezért 2025-ben meg kell duplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt.
Ez egy olyan adókedvezmény, amellyel az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó nem változik. A családi adókedvezmény mértékét mindig az eltartottak száma alapján határozzák meg. Elemzők szerint nagyságrendileg egymillió háztartást, azaz igen sokakat érinthet a családi adókedvezmény emelése.
Legkésőbb jövő év elejétől azok a fiatalok is támogatott hitelhez juthatnak, akiknek a számára nem elérhető a diákhitel, hiszen már 17-18 éves koruk óta dolgoznak. A munkáshitel felvételéhez nem lesz szükség arra, hogy szakmunkás végzettséggel rendelkezzenek a fiatalok. A kölcsön a szakemberek önállósodását segíthetné, továbbá a vállalkozásuk elindításához is hozzájárulhatna:
A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöld energia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában. Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha Magyarország nem marad ki a technológiai fősodorból:
Magyarországnak nemzeti, konzervatív kormánya van, de nem szabad idegenkedni a modernségtől, mert modern technológia nélkül nincs versenyképesség
A miniszterelnök a beszéde végén kiemelte:
Én biztos vagyok abban, és szeretném Önöket megnyugtatni, hogy biztosak lehetünk mindannyian abban, hogy ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni.
3.