tóth gabi
Baljós felhők gyülekeztek a Balaton fölött, aztán lecsapott a vihar. Mutatjuk, hogyan élték meg a nyaralók a nem mindennapi időjárást.
Katasztrófafilmbe illő látvány volt, ahogy egy peremfelhő, légzuhatag és szupercella fonódott a Balaton fölé augusztus 2-án, pénteken késő délután. A kedvelt balatoni üdülővárosokból rengeteg nyaraló örökítette meg a nem mindennapi látványt.
Sokaknak még a lélegzete is elállt a baljós kinézetű felhők láttán.
Hátborzongató látvány volt, mintha egy katasztrófafilmben lettünk volna
– mondta egy férfi, aki épp a családjával nyaralt Balatonfenyvesen.
Láttam a viharjelzést, így nem mentünk be a vízbe, de a partról azért figyeltem egy darabig a felhőket. Nem láttam még ehhez foghatót, egyszerre volt szép és félelmetes is
– jegyezte meg egy fonyódi fiatal.
Érdemes leszögezni, hogy a peremfelhő különbözik a szupercellától. A peremfelhő hosszú, alacsony, felhős ívként jelenik meg, míg a szupercella a föld felé terjeszkedő felhő. A peremfelhőt az teszi látványossá, hogy a zivatarfelhő alsó végén helyezkedik el. A peremfelhő a feláramló meleg levegő és a leáramlás alatt álló hűvösebb levegő közötti határ mentén alakul ki. A szupercella pedig hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, mert a szupercellából akár 2 centiméteres, vagy nagyobb jég is hullhat, akár 100 kilométer per órás széllökés is lehetséges, valamint a villámok száma percenként meghaladhatja a 80 ezer kisülést. Egy szupercellából akár tornádó is kialakulhat, bár ez Magyarországon elég ritka.