Jobb a magyarok közérzete, egészségérzete, mint 22 évvel ezelőtt

Az Semmelweis Egyetem kutatói a neves Quality of Life Research című lapban publikálták a 12 ezer fő megkérdezésével készült vizsgálat eredményeit, ami abból a szempontból is úttörőnek számít, hogy tízezer fölötti résztvevővel ilyen ismételt életminőség-vizsgálat még nem készült korábban. A kutatók egy nemzetközileg kidolgozott kérdőív segítségével mérték fel az emberek egészséggel összefüggő életminőségét. 

- mondta dr. Inotai András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértekelő és Elemzési Központ egyetemi docense, a kutatás vezetője.

A kérdőíves kutatás a mozgékonyság, az önellátás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság témakörében vizsgálta a megkérdezettek önértékelésen alapuló, egészséggel kapcsolatos életminőségét.

- összegezte a legfontosabb eredményeket dr. Inotai András. A szakember hozzátette: "minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, annál magasabbnak értékelték egészséggel összefüggő életminőségüket a megkérdezettek."

Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz, és az is, ha a háztartásban többen – maximum hatan – élnek együtt.

Összességében az adatokat 22 év távlatából összehasonlítva az is elmondható, hogy azok jelentős javulást mutatnak. Több mint harminc százalékkal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók. A 2000-es értékekkel összevetve az életminőség-javulás értéke – egy nemzetközileg használt számítás alapján – meghaladja a tíz százalékot ezekben a korcsoportokban, ami jelentős és az egyén számára is érezhető különbség.

A Semmelweis Egyetem kutatásában dr. Inotai András kutatásvezető mellett dr. Vokó Zoltán központigazgató és Nagy Dávid biostatisztikus vett még részt.