Felmérés bizonyítja: Jobban érzik magukat a magyarok, mint 22 éve

Sokféle szempontból vizsgálható, mennyire érezzük jól magunkat, milyennek tartjuk az életminőségünket, de talán a legfontosabb szempont, hogy mennyire gondoljuk egészségesnek magunkat és milyen a hangulatunk. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központja most erre vonatkozóan végzett egy kutatást, és mivel utoljára 22 évvel ezelőtt volt hasonló felmérés, a kettő összevetésével a változások is láthatók. Ezek pedig javulást mutatnak. 

A felmérés összegzése szerint azoknak jobb az egészséggel összefüggő életminőségük, akik képzettebbek, gazdaságilag aktívak, illetve azoknak, akik többedmagukkal élnek egy háztartásban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az egyedül élők ilyen szempontból hátrányban vannak. A felmérés során csaknem 12 ezer résztvevőt kérdeztek meg. Hazánkban hasonló kutatás utoljára több mint 22 éve mérte fel a lakosság egészséggel összefüggő életminőségét, így a vizsgálat abból a szempontból is egyedülálló, hogy az eredmények két évtized távlatából összevethetők. Ebből pedig az derül ki, hogy elsősorban a középkorúaknál jelentős a javulás.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának kutatói Dr. Inotai András vezetésével a neves Quality of Life Research című lapban publikálták a 12 ezer fő megkérdezésével készült vizsgálat eredményeit. A kérdőíves kutatás a mozgékonyság, az önellátás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom/rossz közérzet és a szorongás/lehangoltság témakörében vizsgálta a megkérdezettek önértékelésen alapuló egészséggel kapcsolatos életminőségét.

- mondta el Dr. Inotai András.

A kérdőív öt dimenzióján belül összesen 243 egészségi állapot különböztethető meg, ezek mindegyikéhez hozzárendelhető egy, az egészséggel összefüggő életminőséget kifejező számérték, ezt nevezik EQ-5D indexnek.

Dr. Vokó Zoltán egyetemi tanár, társszerző az előző, 22 évvel ez előtti és a mostani felmérésben is részt vett. A lakosság egészséggel összefüggő életminőségéről elmondta: 

A felmérés számértékeiből látszik, hogy a 12 és 44 év közöttiek csaknem száz százalékosra értékelték egészséggel összefüggő életminőségüket, ezt követően a mutató tíz éves korcsoportonként csökken. Szembetűnő még, hogy a férfiak 55 év felett valamivel jobbnak ítélték az életminőségüket, mint az azonos korú nők.

Kiderült továbbá az is, hogy a magasabb iskolázottság összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal és az egészség megbecsülésével. Míg az, hogy valaki dolgozik vagy tanul, több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhat, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol két vagy több ember él együtt, ami ugyancsak magasabb pontszámot eredményezett. Az inaktívak és az egyedül élők körében nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata, vagyis az egyedül élő, közösségbe nem járó, inaktív nyugdíjasok körében a legnagyobb a hajlam a depresszióra.

A kutatás abból a szempontból is úttörőnek számít, hogy tízezer fölötti résztvevővel ilyen ismételt életminőség-vizsgálat még nem készült korábban. Ez lehetőséget nyújt az adatok összehasonlítására. Ez alapján pedig megállapítható, hogy jelentősen javultak, vagyis több mint harminc százalékkal csökkentek a középkorúaknál, főként a nőknél a szorongás/lehangoltság, illetve a fájdalom/rossz közérzet dimenziókban mért mutatók. A 2000-es értékekkel összevetve az életminőség-javulás az EQ-5D index értéke alapján meghaladja a tíz százalékot ezekben a korcsoportokban, ami jelentős és az egyén számára is érezhető különbség. Emellett érzékelhetően csökkent a különbség a férfiak és nők között életminőség tekintetében.

Összességében elmondható, hogy azoknak van jobb életük, akik családban élnek, egészségtudatosak, aktívak, dolgoznak vagy nyugdíjasként is hasznos tevékenységet folytatnak és rendszeresen mozognak.