Te tudod, hogyan kell szavazni? Segítünk, ha nem!

1. A lakóhelytől függ

Az önkormányzati és nemzetiségi választáson mindenki a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Ha a lakcímünk nem változott a választási értesítő kiküldése óta, akkor az értesítőben megjelölt szavazókörnél kell megjelennünk. Ha az értesítő kiküldése után változott a lakóhelyünk, az átjelentkezési kérelem elbírálásáról szóló döntés tartalmazza az új szavazókör adatait - írja a Fanny magazin. 

2. Szabad a választás!

Ha a lakóhelyünk mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezünk, választhatunk, hogy melyik település önkormányzati választásában szeretnénk részt venni. Ha a tartózkodási helyünkön szeretnénk szavazni, akkor május 31-én 16 óráig kérhetjük az átjelentkezést.

3. Nincs kiskapu, ez a feltétel!

Arra figyeljünk, hogy csak akkor szavazhatunk a tartózkodási helyünkön, ha a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal, azaz 2024. február 11-én létesítettünk tartózkodási helyet, és ez a választás napján is érvényes. Ezzel megelőzhető, hogy valaki csak azért létesítsen tartózkodási helyet, hogy beleszólhasson a választási folyamatba.

4. Erről már lecsúszott!

Az EP választáson Magyarországon kizárólag a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, Európai Unió tagállamainak polgárai vehetnek részt, rajtuk kívül más külföldi nem vehet részt a választáson. A magyarországi névjegyzékbe való bekerülést a tagállami polgárnak legkésőbb 2024. május 24. 16 óráig kellett kérvényeznie.

5. Kérjük az átjelentkezést!

Az európai parlamenti szavazás nem lakóhelyhez kötött. Tehát magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár az ország bármelyik településén leadhatja a szavazatát. Ha nem a lakcímünk vagy tartózkodási helyünkön voksolnánk, a kérelmet legkésőbb a szavazás előtti 9. napon, azaz május 31-én 16 óráig kell eljuttatnunk a választási irodához.

6. Határon túli lehetőségek

Az önkormányzati választáson nincs lehetőség külképviseleti szavazásra, így ha a választás napján külföldön tartózkodunk, csak az európai választásokon vehetünk részt a kijelölt külföldi magyar nagykövetségek, vagy konzulátusok valamelyikén. Ehhez kérnünk kell a külképviseleti névjegyzékbe vételünket legkésőbb május 31-én 16 óráig.

7. Felvétel a névjegyzékbe

Ha valamely, Magyarországon honos nemzetiséghez tartozunk, május 31-én 16 óráig regisztrálhatunk a központi névjegyzékbe, hogy hivatalosan is feltüntessék a nemzetiségi hovatartozásunkat, és kérhessük a nemzetiségi névjegyzékbe vételünket az önkormányzati választásokra.

8. Hogyan szavazzunk?

A szavazásra vigyük magunkkal az érvényes személyazonosító igazolványt, vagy útlevelet, vagy vezetői engedélyt, valamint a lakcím megállapítására alkalmas igazolványunkat. Lejárt érvényességű okmányokkal nem szavazhatunk, ezért a szavazás napja előtt

ellenőrizzük okmányaink érvényességét, és időben gondoskodjunk az érvényes dokumentumok beszerzéséről.

9. Pecsét nélkül nem érvényes

Ha a nevünk szerepel a névjegyzékben, és bemutattuk az érvényes okmányainkat, a szavazólapokat a bizottság egyik tagja hivatalos bélyegzővel lebélyegzi - a polgár jelenlétében - és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja. Fontos tudni, hogy a bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ezért mindig ellenőrizzük, hogy a szavazólapot megfelelően bélyegezték-e le.

10. Megszámolni is nehéz

Az idei szavazás során több szavazólapot kapunk. Egy fővárosi lakos öt szavazólapot kap majd, hiszen egyszerre kell döntenie a kerületi önkormányzati képviselőjéről / nemzetiségi önkormányzati képviselőjéről, a kerületi polgármesteréről, a főpolgármesteréről, a fővárosi közgyűlés képviselőinek listájáról, valamint az európai parlamenti listán szereplő pártlistákról is. A megyei jogú városok lakói három, míg az összes többi település lakói négy szavazólapot kapnak.

11. Csak amit átvettünk!

A szavazólapok átvételét aláírásunkkal igazoljuk a névjegyzéken. Ha úgy döntünk, hogy valamelyik szavazólapot nem kívánjuk kitölteni, akkor csak a megfelelő rovatban kell aláírnunk a névjegyzéket. Arra figyeljünk, ha valaki mindegyik szavazólapot átveszi és aláírja, de valamelyiket mégsem tölti ki, akkor később már nem térhet vissza szavazni.

12. Mindenkinek jár a segítség

A szavazás kizárólag a szavazóhelyiségben történhet, tehát tilos a szavazólapokat kivinni a helyiségből. A kitöltés ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Ha valaki nem tud olvasni, vagy testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályozza a szavazásban,

más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

13. Pipával jelölni tilos!

A kitöltéshez tollat használjunk, a ceruzával leadott szavazatok érvénytelenek! Fontos, hogy a jelölést a lista neve feletti körbe tollal írt két egymást metsző vonallal lehet megtenni, ez lehet például + vagy X is. Ha pipával, körrel vagy egy vonallal jelölünk, az érvénytelen lesz. Továbbá érvénytelen, ha több szavazatot adunk le, mint amennyit maximum lehet.

14. Szabad-e hibázni?

Figyelmesen olvassuk át, majd ellenőrizzük a kitöltött szavazólapot, mielőtt az urnába helyeznénk. Ha hibásan töltöttük ki, semmiképpen ne húzzuk át, ne csillagozzunk és ne javítsunk rajta. Ehelyett kérjünk új szavazólapot a bizottságtól. Fontos megjegyezni, hogy csak egy alkalommal és kizárólag az urnába helyezés előtt kérhetünk cserét.

15. Házhoz megy az urna!

Aki egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt nem tud személyesen részt venni a szavazóhelyiségben, mozgóurnát kérhet elektronikus úton, illetve személyesen vagy postai úton a meghatározott határidőn belül. Ha valaki mozgóurnát kér, akkor nem adhatja le a szavazatát a szavazókörnél, mivel a szavazóköri névjegyzékből átkerül a mozgóurnás névjegyzékbe.

Szöveg: Reiter Georgina