Európai körkép a választások után: ébred a kontinens?

1. Ausztria: szabadságpárti áttörés

A szomszédunkban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áttört és élre ugrott, és az Osztrák Néppárt (ÖVP) lett a második. A 2019-es eredményeihez képest az FPÖ-re 8,5%-kal többen szavaztak, az első helyen végeztek, vagyis az osztrák emberek többsége, 25,70%-a biztosította támogatásukról, mellyel 6 helyet szereztek az Európai Parlamentben. Őket követi az ÖVP, akik 24,70%-kal, 5 hellyel gazdálkodhatnak az EP-ben.

2. Belgium: a migrációellenes párt nagy meglepetést okozott

Az egyik legnagyobb meglepetést Belgium okozta, ahol az EP- választásokon a bevándorlásellenes Flamand Érdek (VB) tarolt. Pártjuk 14,50%-kal összesen három helyet szerzett az Európai Parlamentben, mellettük a konzervatív Új Flamand Szövetség 13,97%-kal ugyanezt az eredményt érte el. Ezen eredmények mellett világos, hogy miért mondott le Alexander De Croo belga miniszterelnök, akinek pártja, az Open VLD a 2019-es EP választások közel 10%-os eredménye után csak 6%-ot ért el. De ez volt a kisebb „pofon” számára, hiszen Belgiumban hatalmas fölénnyel taroltak a szövetségi parlamenti választáson a nacionalista, konzervatív erők: az N-VA, a szavazatok 17,1%-át szerezte meg, ezzel 24 helyet szerzett a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. A második helyre pedig szintén egy jobboldali erő, a Flamand Érdek jutott be, mintegy 14,1%-kal, amely 20 mandátumot biztosít a pártnak a szövetségi parlamentben, ezzel szemben a liberálisok csak a szavazatok 5,8%-át szerezték meg. 

3. Ciprus

Cipruson a kereszténydemokrata, konzervatív „Demokrata Tömörülés” is vitte a választók többségének szavazatát: 24,78%-kal, 2 képviselőt juttathatnak az EP-be, akikhez csatlakozik a nemzeti ELAM is egy képviselővel, a szavazatok 11,19%-ával.

4. Csehország

Csehországban is megerősödtek a jobboldali szövetségek és pártok: Andrej Babiš volt miniszterelnök pártja a 2019-es EP választásokhoz képest közel öt százalékponttal szerzett többet, és az eredeti 3 EP-helyüket 4 új képviselővel: összesen 7 képviselővel és 26,14%-os eredménnyel erősíthették meg.

5. Észtország

Észtországban a keresztény-nemzeti ISAMAA is kiütötte a liberális kormánypártot, az észt Reformpártot (ER). Az előbbi több mint 11%-kal jobb eredményt ért el, mint a 2019-es EP választáson, míg a kormánypárt kritikán alul teljesített: közel 10 százalékponttal csökkent a népszerűségük. Így az ISAMAA kettő, míg a kormánypárt egy képviselőt küldhet Brüsszelbe.
 

6. Franciaország: Macron új választásokat írt ki a nagy pofon után

Orbán Viktor egyik legnagyobb szövetségese, Marine Le Pen pártja  tarolt a francia európai parlamenti választáson: A Nemzeti Tömörülés a közel 32%-os támogatottságával 12 emberrel többet, 30 képviselőt vihet ki a parlamentbe, mint 2019-ben. Mögöttük jócskán lemaradva Emmanuel Macron elnök Reneszánsz pártja csak 14,6%-ot ért el, amellyel 13 képviselőt tudnak az EP-be küldeni. Macron a bukásuk után feloszlatta a francia parlamentet és új választásokat írt ki, melynek első fordulója június 30-án, míg a második július 7-én lesz. A francia elnök úgy fogalmazott: 

7. Hollandia: erősödő Wilders-párt

Bár Hollandiában a zöldek és a munkáspárt tud most több képviselőt küldeni az EP-be – összesen 8-at –, de hatalmasat erősödött Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt (PVV), akik 6 képviselői helyet nyertek el idén. Mellettük a Kereszténydemokrata Tömörülés is két képviselőt küldhet az EP-be.

8. Horvátország: a miniszterelnök pártja végzett az élen

Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnökének pártja, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), közel 12%-kal szerzett több szavazatot, mint a 2019-es választásokon, amivel 6 képviselőt tudnak kiküldeni.
 

9. Lengyelország: megszorították Tusk pártját

Lengyelországban a jelenlegi miniszterelnök, Donald Tusk pártja, a Polgári Összefogás (KO) nyerte meg az EP választást, de csak egy mandátummal sikerült megelőzniük Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök nacionalista pártját, a Jog és Igazságosságot (PIS), amelyik 20, míg a Szabadság és Függetlenség Konföderáció (Konfederacja) 6 képviselői helyet szerzett meg.

10. Németország: AfD-áttörés, megverték a szociáldemokratákat

Bár a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) nyerte a választást 30,3 százalékkal átütő sikert ért el a bevándorlásellenes jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 15,6 százalékkal, míg a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD csak a harmadik helyet tudta megszerezni 14,1 százalékkal. A jelenlegi hárompárti kormánykoalíció másik tagja, a Zöldek 12 százalékot ért el. A legkisebb koalíciós partner, az FDP 5,3 százalékot ért el. Érdekes részlet: a volt kommunista NDK területén, Kelet-Németországban az AfD lett a legnagyobb erő 27 százalékos eredménnyel.

11. Olaszország: Meloni átütő sikere

Georgia Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (FdI) hatalmas győzelmet aratott: 2019-es 6,44%-os eredményükhöz képest idén 28,77%-ot kaptak, aminek köszönhetően 14 képviselővel többet, összesen 24 EP képviselői delegálttal erősítették pártjukat.
 

12. Spanyolország: nőtt a konzervatív pártok támogatottsága

Spanyolországban a 61 mandátumból 9-cel többet, összesen 22 helyet ragadhat magához a Néppárt (PP) és 6-ot a VOX.

Videónkat a magyar szavazásról itt nézheted meg: