kulcsár edina
Amerikai fegyverekkel támadnának orosz területeket az ukránok. Washington a tűzzel játszik.
Az amerikai külügyminiszter támogatja, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel megtámadja Oroszországot – írta meg a New York Times. Abban az esetben, ha Antony Blinken javaslatát Joe Biden elnök elfogadja, akkor már csak fél lépésre lesz a Nyugat attól, hogy hadba lépjen Ukrajna oldalán Oroszország ellen.
Ukrajna támogatói között sokáig konszenzus volt abban, hogy a Nyugat által szállított fegyverekkel az ukrán hadsereg nem támad meg Oroszországon belüli célpontokat. Antony Blinken amerikai külügyminiszter most egy olyan ajtót nyit ki, amely amerikai részről eddig szorosan zárva volt.
A The New York Times beszámolója szerint az amerikai szakértők olyan orosz területen lévő rakéta- és tüzérségi állások azonosítására készülnek, amelyeket meg tudnak támadni amerikai fegyverekkel.
A német Focus online írása szerint Washingtonban több magas rangú tisztviselő megerősítette a szóban forgó terveket a New York Timesnak. Ennek ismeretében a német lap szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy egy ilyen lépéssel a Nyugat a háború irányíthatatlan eszkalációját kockáztatja.
Gerhard Mangott, a politikatudomány professzora úgy látja, amennyiben a Biden-kormány úgy dönt, hogy engedélyezi az ukrán támadásokat Oroszországon belüli célpontokra, az ugyan erősíti Ukrajna védelmi képességét, ám egy ilyen döntésnek jelentős kockázatai vannak.
Az ukrán csapatok katonai és katonai célú polgári célpontokat is megsemmisíthetnek Oroszországban, például olajraktárakat, repülőtereket, energetikai létesítményeket, vasúti csomópontokat. Ukrajna felveheti a harcot a határai közelében, de orosz területen történő csapatösszevonások ellen.” "Ez különösen hasznos lett volna az ukránok számára az orosz hadsereg Harkivi offenzívája során." (A The New York Times szerint Anthony Blinken amerikai külügyminisztert kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatta, hogy az orosz fegyveres erők közvetlenül az északkelet-ukrajnai határ mögött állomásoztak, és onnan irányították őket a harkivi régió felé, hiszen tudták, az ukránok válaszul csak nem amerikai drónokat és más, rövidebb hatótávolságú fegyvereket vethetnek be ellenük.)
Mangott azonban figyelmeztet az esetleges amerikai döntés következményekre. Ha Biden jóváhagyná külügyminisztere javaslatát, az a háború további kiterjedését okozná, amit már nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani.
A legrosszabb esetben Oroszország úgy reagálhat, hogy taktikai nukleáris fegyvereket helyez az ukrán határra.
Ralph Thiele, a berlini Politikai-Katonai Társaság elnöke is bírálja az Egyesült Államok tervezett lépését.
Miután nem sikerült időben elküldenünk a tüzérségi lőszereket, az omladozó frontot most nagy hatótávolságú rakétatüzérségi rendszerekkel kellene stabilizálni. Az Oroszországgal folytatott konfliktus eszkalációjának kockázata egyre nő a Nyugat számára.
Thiele úgy véli, ha Ukrajna amerikai fegyverekkel támadna meg orosz célpontokat, Putyin „gyorsan növekvő számú hibrid fenyegetéssel és támadással válaszolna a NATO és az EU területére”.
Az Egyesült Államok korábban az ATACMS középkategóriás változatát szállította Ukrajnának, de nem volt hajlandó erősebb fegyvereket küldeni, részben az amerikai katonai készenlét veszélyeztetésével kapcsolatos aggodalmak miatt. Az ukránok régóta kérik azokat a rendszereket, amelyek akár 300 km-re (186 mérföld) is képesek rakétákat kilőni. Biden állítólag titokban engedélyt adott néhány ilyen rakéta szállítására februárban. Május elején David Cameron brit külügyminiszter Kijevben közölte, hogy Ukrajnának joga van a tőlük kapott 250 kilométert meghaladó hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal csapást mérni orosz célpontokra.