kulcsár edina
A magyar emberek véleménye teljesen egyértelmű: nem kérnek a háborúból. A nyugati háborús pszichózis nem gyűrűzött be Magyarországra, ezt támasztja alá azon emberek véleménye, akiket a háborúról kérdeztünk.
A nyugati vezetők nem a saját népük érdekeit nézik, sorra tesznek olyan veszélyes kijelentéseket, amelyek egy minden eddiginél pusztítóbb világháborúba sodorhatják Európát. Ezek kapcsán szóba került már a kötelező európai sorkatonaság, a közös hadsereg, közös atombomba és európai katonák Ukrajnába küldése is.
A Ripost megkérdezte a magyar emberek véleményét arról, hogy mit szólnának hozzá, ha Ukrajnába vezényelnék őket harcolni. A többség úgy véli, hogy ez nem a magyarok háborúja és nem szeretnének külföldön harcolni egy olyan háborúban, amit nem a saját országukért vívnak. János például a kérdésünkre úgy felelt: egy háború sosem jó senkinek, pláne nem a fiataloknak, akik közül sokan még sorkatonák sem voltak, nemhogy kivezényeljék őket a frontra.
Ez nem a mi háborúnk. Ez egyértelmű, legalábbis nem a magyaroké, az tuti
– hangsúlyozta János.
Nem kaptam előképzettséget meg semmit, így nem örülnék neki, ha mennem kellene. Én úgymond kényes vagyok, szeretek ágyban aludni, lezuhanyozni, nem szeretem a horkolást, hadseregben meg ez van. Szerintem nincs olyan ember, aki örülne ennek
– vallja Ferenc is.
Több fiatal férfi is úgy vélekedik: ha sor kerülne arra, hogy besorozzák őket és harcoljanak az orosz-ukrán háborúban, inkább elköltöznének az országból, olyan helyre, ahol kimaradhatnak a harcokból.
„Ha úgy alakulna, én el is hagynám az országot, mert semmi értelmét nem látom, hogy egy olyan csatában esetlegesen elveszítsem az életemet, ami igazából nem is rólunk szól. Van négy testvérem, közülük három fiú, úgyhogy őket is féltem" – mondta a Ripostnak Márk. Vele ért egyet Dani is, aki szintén meggondolná, hogy másik földrészre költözzön, ha Európában kitörne a háború.
Az egész életemet felforgatná. Oroszország terjeszkedése nyilván nagy hatással van Magyarországra is, így hogyha addig fajul a helyzet, hogy nekünk is mennünk kell, akkor onnantól már ez a mi harcunk lenne, amit nem akarok
– tette hozzá Dani.
„Nyilván, hogyha a mi országunkról lenne szó, akkor nyilván mennék, de amúgy nem érzem magaménak. Nagyon nem örülnék neki, ha menni kéne harcolni Ukrajnába" – nyilatkozta Gábor, akinek szintén a frontra kellene mennie életkora alapján, ha Magyarországnak nem sikerülne kimaradnia a háborúból.
Bár János volt katona és alapvetően jónak tartja a katonaságot mindaddig, amíg az a védelmet szolgálja, de az orosz-ukrán háborúba ő sem menne el harcolni.
„Én voltam fiatalkoromban katona, de úgy érzem, hogy csak a saját hazámért vagyok hajlandó harcolni. Ez nem az én háborúm" – nyilatkozta a Ripostnak János.
Bár főleg olyan fiatal férfiakat kérdeztünk, akiket be is soroznának, ha sor kerülne rá, a háború okozta veszteség az édesanyákat, nagymamákat is érintené. Nincs annál szomorúbb, mintha egy édesanyának saját gyermekeit kell eltemetnie, a háború pedig rengeteg fájdalommal és keserű veszteséggel jár a nők számára is.
„Én azt tartom helyesnek, hogy mi ne menjünk bele ebbe a háborúba. Rengeteg fiúgyerek van a családban. Egyetlenegyet sem szeretnék meghalni látni külföldön, bárki másért" – mondta a Ripostnak Edina, akinek a legkisebb unokája is fiú és még csak négyéves. Edinával ért egyet Gabriella is, aki szintén tiltakozik az európai háborús politika ellen.
Gyűlölöm a háborút, gyűlölöm az erőszakot. Ez semmiképpen sem a magyarok háborúja! Két fiam van, egy 46 és egy 35 éves. Nem szeretném, ha Ukrajnába kellene menniük harcolni
– fogalmazta meg Gabriella, valószínűleg minden édesanya álláspontját.
A novemberi amerikai elnökválasztás kampánya nagy erőkkel zajlik az Egyesült Államokban. Donald Trump elnökjelölt a Timcastnak adott interjúban emlékeztetett: elnöksége alatt az Egyesült Államok nem vett részt háborúkban, kivéve, amelyet az Iszlám Állam ellen indítottak, „de azt száz százalékban be is fejeztük.” A mostani orosz-ukrán háborúról pedig azt mondta:
Ha megnézik Orbán Viktort, ő nem akar háborút, és én sem akarok háborút. Ő Magyarország vezetője, őt erős embernek hívják, de nem az a kérdés, hogy erős ember-e vagy sem. Ő egy határozott ember, azt mondta, ma a világ problémája az, hogy Donald Trump már nem elnök.
"Eddig, és ne tovább!" mottóval szervez Békemenetet szombatra a belvárosba a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). Míg Nyugaton tombol a háborús pszichózis, addig Magyarországon várhatóan több százezres tömeg vonul majd Budapest utcáin a békéért.
A szombati Békemenet gyülekezője 11 órakor kezdődik a Lánchíd pesti oldalán, majd a menet 13 órakor indul meg és a Széchenyi téren, az idősebb Antall József rakparton, a Jászai Mari téren és a Margit hídon keresztül éri el a Margitszigetet, ahol 15 órától beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.