kulcsár edina
Édesapja halálos ágyán fogadta meg Szijjártó-Dénes Melinda, hogy kideríti családja évtizedes rejtélyét. Nagyapja, Dénes István a Don-kanyarban esett el a II. világháborúban, ám azóta sem találták meg a holttestét. Az anyuka az életét tette rá, hogy végre megtalálja a hős rokon sírját.
A teljes magyarság számára fájó történelmi emlék, amikor a II. világháborúban Hitler szó szerint feláldozta 1943-ban, a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereget a szovjet Vörös Hadsereg elleni csatában. Akkor mintegy 100 ezer magyar férfi esett el – köztük volt Szijjártó-Dénes Melinda nagyapja, Dénes István is. A férfinek rejtélyes körülmények között veszett nyoma a háborúban.
Az akkor 31 éves családapa két gyermeket – Melinda apját, Miklóst és Juliskát – és nejét, Borbálát hagyta hátra. „Hosszú ideig levelezett a családdal. Minden második levélben azt írta bizakodva, hogy hamarosan hazaér. Nem így lett sajnos” – kezdte el mesélni Melinda, István unokája a Ripostnak.
István a szovjet település, Sztarij Oszkolnál küzdött az ellenséggel szemben szakaszvezetőként. Leveleiben mostoha körülményekről írt.
Kérte a nagymamámat, küldjön neki meleg ruhát, cipőt, sapkát, kabátot, mert nagyon fázik. Vékonyan öltöztették a katonákat
– mesélte Melinda, aki sokáig csak a családtól tudta ezeket – mígnem édesapja, Miklós halála után három évvel rábukkantak a hős rokon leveleire. „Két hete, májusban hazautaztunk anyához. Akkor egyszer csak elővette nagyapa leveleit. Addig azt sem tudtuk, hol van. Apa egy diplomatatáskában őrizte, haláláig egyszer sem mutatta meg nekünk” – részletezte megkönnyezve Melinda.
A hős nagyapa 1943. február 3-án tűnt el a háborúban, nem sokkal később pedig halottá nyilvánították, azóta sem tudják a szerettei, hol lehet a sírja. Csak egy hazatért katona szóbeszédét ismerik.
A katona azt mondta a nagyimnak, hogy bemenekült a papi katonákkal egy házba, és bombatalálat érte. De ezt sem tudjuk biztosan
– folytatta Melinda.
A nő családja évtizedeken át kutatott István után, de hiába. „Édesapám halálos ágyán, 2021-ben esküdtem meg neki, hogy megoldom a család 80 éves rejtélyét. Tisztességesen, a sírja előtt akart elbúcsúzni az apjától, de nem tudott. Az egész élete a papiról szólt: gyerekkora óta érdekelték a katonai dolgok a Don-kanyarban történtek miatt. Könyvtára volt a történtekről, mindig az apját kutatta” – részletezte Melinda.
Az anya kötelességének érzi, hogy folytassa, amit Miklós és elődei elkezdtek: ő a harmadik generáció, aki a családban kutat Dénes István sírja után. Egy félbeszakított kép a nagyapjáról, 70 levél és a kitartása – ennyi van jelenleg Melinda kezében.
Ami szabad időm van, én kutatok. Régi újságcikkekben, az interneten, levéltárakban – mindenhol. Nem adom fel!
– húzta alá az az Öskün élő anya.
Rendíthetetlenül kutat a nagyapja sírja után, és bár nem sokra jutott, mégis bizakodik. „Írtam a Honvédelmi Minisztériumnak, tőlük kaptam az első információt, hogy eltűnt a nagypapa, utána halottnak nyilvánították. Ugyanazt az utat jártam be eddig, mint apa. A nagyapám lakhelyén, Perkátán is kutattam, a plébániára írtam, de nem tudtak ők se semmit mondani” – árulta el szomorúan Melinda.
Melinda apjának családjából egyedül a nagynénje – apja testvére – él, de ő nem tud semmit róla, hol lehet a hős férfi sírja. Melinda úgy döntött, az interneten valamennyi eltűnt személyeket kereső csoportban megosztja nagyapja tragédiáját – hátha valaki felismeri Dénes Istvánt és meg tudja mondani, hol lehet a sírja. „Remélem, sikerrel járok” – zárta szavait bizakodva az anya.